E kijelentését alá is támasztotta azzal, hogy „a mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé, az ország fontos ügyeinek eldöntését is saját hatáskörébe akarja vonni, elfoglal például egy pártot (…), vagy miniszterelnökké választják, így egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom”.

Ez kétségkívül szellemes megközelítés, ami biztos elégedett kuncogásra késztette a kormányfőt aznap este otthonában, amint tokajit kortyolgatott, lám, megint milyen jól megmondta az átok kommancsoknak, csakhogy volna itt néhány probléma az okfejtéssel, még akkor is, ha távol áll tőlünk a kötözködés szándéka, hiszen együttműködünk.

Mégis, Orbán Viktor nem azt tagadta, hogy képviseli a Közgép (tehát Simicska) érdekeit, hanem azt, hogy nevezett oligarcha volna, hiszen, úgymond, nem törekszik politikai befolyásra. Ehhez hozzátehetnénk: már hogy a fenébe ne törekedne rá, mint ahogyan nyilván arra törekszik Demján Sándor és a vállalkozói szektor is, hogy csak egy példát említsünk, hiszen az ő érdekükért folytat aktív társadalompolitikát Orbán Viktor és kormánya, amelynek a lényege az volna, a szegény gyereke ostoba legyen, és menjen munkásnak az üzemeikbe, lehetőleg minél olcsóbban.

Az írást a Nol.hu-n olvashatja el.