Nemcsak azért, mert a magyarhoz hasonlónak tűnő megoldások valójában gyökeresen eltérnek a honi gyakorlattól, hanem azért is, mert gazdasági mutatóink enyhén szólva nem minősülnek követendőnek.
 

Terjedni kezdett a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban, mivel a héten Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket, majd szerdán Szlovákia vetett ki szektorális különadókat – állította Giró-Szász András egy televíziós műsorban. A kormányszóvivő véleménye szerint “mára más országok is kezdik felismerni, hogy a 2008 előtti közgazdasági dogmák használhatatlanok a válságkezelésre, a korábbi szabályzórendszerek nem tudnak felszínen tartani országokat, ezért új megoldásokra van szükség.” Korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is nagy mellénnyel hangoztatta, hogy Európa példaként tekint ránk, s sorra átveszik tőlünk a “nem hagyományos” válságkezelési elemeket.

Szakértők ugyanakkor óva intenek az elbizakodottságtól. Egyrészt azért, mert az Orbán-kormányzat által példaként emlegetett, “tőlünk átvett külföldi megoldások” köszönőviszonyban sincsenek a magyar gyakorlattal. Másrészt azért, mert a recessziót, kiemelkedő munkanélküliséget, hatalmas inflációt mutató gazdasági adataink nem tekinthetők éppen követendőek. Vegyük sorra a dicsőséges magyar modelleket. 

A teljes cikket elolvashatják a népszava.hu-n.