Míg a miniszterelnök-helyettes “értelmezésbeli nézeteltérésekről” és az Alkotmánybíróság késlekedéséről, az ET főtitkára a magyar kormánytól elvárt további intézkedésekről, és az ígéreteiknek megfelelő törvénymódosításokról beszélt.

További lépéseket vár a magyar kormánytól az Európa Tanács (ET) főtitkára. Thorbjorn Jagland az Orbán Viktor miniszterelnökkel, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és Martonyi János külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után kijelentette: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen “a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak”. Miután a megbeszélés fő témája a Velencei Bizottság (VB) magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt, Jagland a bírósági törvényekkel kapcsolatban azt mondta: elismeri és értékeli azokat a módosításokat, amelyeket a kormány bejelentett ebben a kérdésben, de a VB úgy ítéli meg, hogy mindez nem lesz elegendő, ezért további lépéseket várnak.

Mintha Jagland ott sem lenne, Navracsics Tibor azt közölte ezzel kapcsolatban: a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a VB észrevételeire. Egyébként Navracsics szerint “inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések vannak az ET és a kormány között, koncepcionális különbségek nincsenek, ezért gyorsan lehet rendezni a kérdést”.

Csakhogy az Orbán-kormány, jelen esetben Navracsics, megint “csúsztatott”, a közigazgatási és igazságügyi miniszter által múlt pénteken beterjesztett módosító javaslat ugyanis a VB által kért 16 konkrét jogszabály-változtatásból összesen kettőt orvosol, ráadásul a szakértői testület 122 pontos jelentésének nincs “értelmezésbeli nézeteltérésre” utaló része, hacsak Navracsics nem a demokráciaértelmezésre gondolt. A Fidesz-kabinet egyébként a törvénymódosító alapján belement, hogy a jövőben az OBH-elnök Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) ne kezdeményezhessen jogegységi eljárást, és a bírói, bírósági vezetői kinevezésekben ne tehessen meg bármit. Minden másban azonban meghagynák az OBH-elnök hatalmát, és nem változtatnának a diszkriminatív nyugdíjszabályozáson sem. Persze a hazai közvéleménynek szánt módosító javaslattal ellentétben egy, a VB-nek küldött angol nyelvű kormányzati tájékoztató még azt is megígéri, hogy “az Európai Bizottsággal egyeztetve módosítja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit”. Jagland azt mondta: nagyon konstruktív tárgyalást folytattak és magyar partnereitől ígéretet kapott arra, hogy az Orbán-kormány figyelembe fogja venni a tanács és a Velencei Bizottság jelentéseit.

A Hír Tv jelenlévő riportere a Wikipediára hivatkozva azt kérdezte az ET főtitkárától, hogy igaz-e hogy KGB-ügynök volt “Jurij” fedőnéven. Jagland azt válaszolta, hogy ezeket az állításokat a norvég sajtóban már régen, és tételesen meg is cáfolta őket.

A teljes cikket a Népszava Online-on olvashatja el.