Hogy van az, hogy Magyarországon egy magyar munkás bére negyedannyi, pedig ugyanannyi munkát végez el, mint egy uniós állampolgár – tette fel a kérdést Harangozó Gábor, a Szociális Demokráciáért Intézet programigazgatója, a Call to Europe konferencia panelbeszélgetésén. A szocialista politikus szerint bérfejlesztésre kellene költenie a magyar kormánynak, nem pedig reptér vagy Vodafone vásárlásra. Kiemelte, a jóléti skandináv országok azért sikeresek, mert a munkavállalók jól meg vannak fizetve, jó körülmények között dolgoznak, ingyenesen hozzáférnek jól működő egészségügyhöz, oktatáshoz.

A Call to Europe konferencia második napján, a második panelbeszélgetés címe Munkahelyek, egészségügy, lakhatás – Progresszív vezetés a közös jólétért volt. A beszélgetésben részt vett Gaby Bischoff, az Európai Parlament tagja és az S&D alelnöke, Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője, Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és Harangozó Gábor. A moderátor Andor László, a FEPS főtitkára volt.

A bevezetőben Gaby Bischoff azt hangsúlyozta, hogy sok előrelépés volt ezen a területen, de még sok a kihívás is. A következő öt évben a szociáldemokratáknak nagy figyelmet kell fordítania a munkahelyek méltóságteljes és igazságos megközelítésére, kollektív tárgyalások sorozatára, a munkavállalók bevonására a tárgyalásokba, hogy ne csak ártatlan áldozatok legyenek. Ezen kívül fontos a munkavállalók képzése, ami növeli az elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon, nem úgy, ahogy Ursula von der Leyen javasolja. Nagy hangsúlyt kell kapnia a digitális átalakulás miatti felkészítésére a dolgozóknak, a munkaközvetítők szabályozásának. Mindezekre vannak jó példák a skandináv országokban. Ezen felül új európai lakhatási stratégiát kell kialakítani, nem elegendő csak célokról beszélni, hanem stratégiákról kell.

Arató Gergely szerint fontos megvizsgálni, hogy ki a felelős azért, hogy az emberek szenvednek. Látni kell, hogy a kapitalizmus nem jól működik. Fő célnak nevezte a legsérülékenyebb csoportok védelmét. Példaként említette, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az energiaszegénység. Az emberek fával vagy szénnel fűtenek, ami óriási probléma, ökológiai értelemben is. Ők kapják a legkevesebb támogatást, nincs pénzük a fűtési rendszerek átalakítására. Támogatni kell az energiarendszerek korszerűsítését.

Harangozó Gábor szerint a szociális Európa kérdése a legfontosabb. Az emberek az elmúlt években elfordultak a politikától, a szélsőjobb tudja megszólítani őket. Ennek mi az oka? Hogy elkezdtünk felépíteni egy utópiát, egy közös Európát, aminek az volt a célja, hogy az emberek jobban éljenek. Ehhez lett közös gazdaság, közös fizetőeszköz, de valahol elveszett belőle az ember. Az emberek már nem érzik úgy, hogy ami az unióban zajlik, az róluk szólna. A politikának jobban kell szólni a hétköznapi emberekről. A populisták egyik sikere, hogy el tudják hitetni, hogy a baloldal csak kisebbségeknek szól, miközben ők a hétköznapi embereket képviselik, Orbán is ezt csinálja. A mi politikánk célkeresztjében a fizetéseknek, a nyugdíjaknak és a közszolgáltatásoknak kell lennie.

Bíró-Nagy András szerint is a felsorolt problémák azok, amik leginkább számítanak, és ezek Orbán Viktor politikájának gyengepontjai is.

Arató Gergely jó dolognak tartja, hogy a foglalkoztatás kérdése a legmagasabb szinteken van képviselve az EU-ban. De emellett nagyon fontos lenne az egészségügybe és az oktatásba is forrásokat tenni, az infrastruktúrába és a humánerőforrásba egyaránt. Bíró-Nagy András is egyetértett ezzel, szerinte ehhez lenne nagy szükség az uniós forrásokra, de a magyar kormány semmit nem tesz annak érdekében, hogy ezeket megkapjuk.

Gaby Bischoff elmondta, sok tagállam küzd költségvetési hiánnyal, nagy lemaradások vannak az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben. A szociális reform kérdése napirendre fog kerülni, ha ezt sikerül elfogadtatni, akkor ezeken a területeken is lesz előrelépés, ha megbukik, akkor ezeken a területeken komoly gond várható. Arató szerint Orbán még mindig megvan arról győződve, hogy megkapja az uniós pénzeket, ha Várhelyi Olivérből biztos lesz, azt Orbán megerősítésnek fogja venni.

Harangozó Gábor szerint nem szabadna magánbefektetéseket fektetni az egészségügybe, mert annak megtérülésre van szüksége. Ezzel növekedhet az egyenlőtlenség, mert egyre több pénzt kellene fizetnie az embereknek. „Nem engedném a magánbefektetéseket, csak az államit.”

Bíró-Nagy András szerint jól látszik, hogy 2011 óta mennyit romlott a helyzet, már nincs egészségügyi, oktatási miniszter. 13 évvel az előző magyar elnökség után a mostani kormány nem is próbálkozik a szociális kérdésekkel. Csak a versenyképességről beszélnek, nulla figyelem hárul a szociális pillérre.

A romák felzárkóztatásában komoly lemaradás van, és hiába van sok program erre az unióban, azok nem hoznak megfelelő eredményt. Harangozó Gábor arról beszélt, a sérülékeny közösségekre kellene figyelni, a vidéki falvakban élő romákra. Rengeteg pénzt költ az Európai Unió, de alapvetően a fejlett központokat segítik, mert nekik van tudásuk programok kidolgozására. De utána azt látjuk, hogy sokan nem tudnak ezekről a projektekről. „Ezért úgy érzik, hogy nem rájuk költjük a forrásokat. Vannak szép templomok, utak, de az ott élők életében nincs igazi változás. Hatékonyabban kell eljutni ezekhez az emberekhez. Célirányos fejlesztésekre van szükség.”

Gaby Bischoff is arról beszélt, hogy olyan programokat csinálnak, amelyek nem működnek. De akkor hova megy a pénz? Az a baj, hogy mindig a deficit szempontjából közelítjük meg, pedig nem csak a pénzzel lehet megoldani. Ebbe a vitába bele kell kezdeni! Működő jóléti rendszerekre van szükség!

Arató Gergely szerint nincs igazi erő, amivel a stratégiát meg lehet támogatni. A kormányok elmentek Brüsszelbe, jelentéseket tettek, de nem volt következménye, ha nem valósították meg a célokat. A helyi közösségek nem tudnak a részévé válni a programoknak, nem tudnak bekapcsolódni, se az országos, se az európai programokba. Nincs kapcsolat a roma közösségekkel. Ezeken felül meg kell érteni, hogy a roma közösségek egymástól is különböznek.

Harangozó Gábor azzal zárt, hogy a szociális szolgáltatások alapvetően fontosak. Sokan azt állítják, hogy a gazdaságot kell először ösztönözni, aztán lehet emelni a béreket, de ez nem igaz. A skandináv országokban a gazdasági növekedés alapja az erős szakszervezetek, a magas bérek, jó egészségügy és oktatás. Nem azzal versenyeznek, hogy alacsonyak a bérek, vagy rossz az egészségügy. Az ottani munkavállalók egészségesek, jól képzettek, hogy versenyképesek legyenek. Ha Magyarországon egészségügyi problémája van valakinek, akár éveket is várni kell.

És nem igaz, hogy erre nincs forrás a hazai költségvetésben, erre kellene költeni a kormánynak, nem reptérre. Radikális béremelésre van szükség, mert, ha nem így lesz, akkor, aki itthon marad, az depressziós lesz és nem fog jól dolgozni. Ezen felül tudásra van szükség, a munkavállalók felzárkóztatására. Ezt kell megfinanszírozni egy államnak az MSZP szerint. Hiába van megállapodás a nyugdíjakról, a minimálbérről az EU-ban, ha nálunk a kormány nem erre költ. Ez csak modell kérdése. Nem a gazdaságot kell növelni, hanem a jólétet. Harangozó Gábor emlékeztetett, a milliárdosok vagyona megduplázódott, miközben a társadalom elszegényedett. Úgy véli vagyonadót kell bevezetni, akinek több van, az többet tegyen bele a közösbe, akinek kevesebb van, az több esélyt kapjon.

Forrás: mszp.hu