Minden, amit a választásról tudni akar
Alábbi, terjedelmes cikkünkben megpróbálunk egy részletes és átfogó képet nyújtani a 2014-es választásokról. Írásunk célja, hogy minden kérdést megválaszoljunk, amely az olvasóban felmerülhetett a kampánnyal vagy a szavazás menetével kapcsolatban. Itt tehát mindent megtalálhat, amit tudni szeretne az idei választásokról.
Minden, amit a választásról tudni akar

Alábbi, terjedelmes cikkünkben megpróbálunk egy részletes és átfogó képet nyújtani a 2014-es választásokról. Írásunk célja, hogy minden kérdést megválaszoljunk, amely az olvasóban felmerülhetett a kampánnyal vagy a szavazás menetével kapcsolatban. Itt tehát mindent megtalálhat, amit tudni szeretne az idei választásokról.

 

Jelölés

 

Egyéni képviselőjelöltek

 

Az április 6-i parlamenti választáson valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár indulhatott, ha a 106 közül egy választókerületben legalább ötszáz ajánlást tudott szerezni. A bejegyzett pártoknak – ezek száma megközelíti a 150-et – viszont a részvételhez először kérniük kellett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jelölő szervezetként vegye őket nyilvántartásba, és ez nagyjából nyolcvan szervezet esetében meg is történt.

 

Ajánlásokat gyűjteni február 17-től két héten át lehetett, és mintegy hatvan párt 2600 jelöltje után vitték el az ajánlóíveket az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságoktól, további százan pedig függetlenként próbálkoztak. Végül 1554-en maradtak versenyben, ennyien tehát egyéni jelöltként vehetnek részt a választáson. A 106 választókerület mindegyikében egyébként csak négy párt, illetve pártszövetség – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali ellenzéki szövetség – jelöltjei indulnak.

 

Országos listák

 

Országos listát az a párt állíthatott, amelynek a fővárosban és kilenc megyében legalább 27 egyéni jelöltje van. Ez 18 szervezetnek sikerült, s az ő nevük szerepel majd a listás szavazólapokon. A listákon legfeljebb háromszor annyi jelöltet lehetett megnevezni, mint az onnan elnyerhető mandátumok száma, ezt a lehetőséget azonban csak a Fidesz-KDNP használta ki. Az országos listáról egyébként 93 képviselői helyet osztanak ki, de csak azon szervezetek között, amelyek megszerzik a szavazatok legalább öt, közös lista állításakor tíz, kettőnél több párt együttműködése esetén pedig a 15 százalékát.

 

Nemzetiségi listák

 

Nemzetiségi listát az az országos nemzetiségi önkormányzat állíthatott, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság jelölő szervezetként nyilvántartásba vett. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát. A nemzetiségi listán kizárólag a központi névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként megtalálható személy lehetett jelölt. A nemzetiségi lista állításának feltétele a nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz érvényes ajánlás volt. Egyes kisebbségek esetében az induláshoz mindössze néhány aláírás kellett, mert például bolgár nemzetiségiként mindössze 260 főt regisztráltak. Meglepő, hogy a legnépesebb hazai kisebbséghez tartozóként, tehát romaként csak 29 ezer, míg német nemzetiségiként 26 ezer embert regisztráltak. Ők sem jelezték azonban mindannyian, hogy a parlamenti választáson kisebbségi szavazóként vennének részt, ami azért fontos, mert mindenkinek döntenie kellett arról: a pártok vagy a nemzetiségek listájára akar-e voksolni.

 

Akik a választáson indulhatnak

 

A parlamenti választáson a 106 egyéni választókerületben 1554 egyéni jelölt versenghet a mandátumokért, országos listát pedig 18 párt állított, és amelyek elérik a parlamenti küszöböt, a listáról további 93 képviselői helyen osztozhatnak. Ezúttal a választás egyfordulós lesz, így április első vasárnapján eldől, mely politikai formáció alakíthat kormányt. Emellett 13 magyarországi nemzetiségnek lesz listája, és a kisebbségek az általánostól eltérő – kedvezményes – feltételek mellett delegálhatnak képviselőt az új parlamentbe. Ha valamelyikük elegendően sok szavazatot szerez – erre legfeljebb a romáknak van inkább csak elméleti esélye –, az országos listáról a pártok rovására juthat mandátumhoz.

 

Az országos listát állító pártok a Nemzeti Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon.

 

További információkat a nol.hu-n olvashat a választásról.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
2    +    8    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.