„Rendkívüli, szinte hihetetlen dolog történt abban a parlamenti törvénygyárban, amelyben másfél év óta a Fidesz–KDNP-frakció csúcsvezetőinek tetszése szerint születik minden döntés. Az a két párt, amely jórészt annak köszönheti a Házon belüli, kétharmados, minden ellenállást lehetetlenné és értelmetlenné tévőhatalmát, hogy 2008-ban a népszavazással megakadályozta a szociálliberális koalíciót az egészségügyi reform végigvitelében, most egy olyan törvénymódosítást szavaztatott meg, amely ajtót-ablakot szélesre tár a magán-egészségbiztosítók számára! Aligha véletlen, hogy a hírt december 5-én az üzleti biztosítók hírportálja (biztositasiszemle.hu) kürtölte világgá – majdhogynem diadalittasan. A Generali Biztosító láthatóan alaposan felkészült szakértői, akiket bizonyára sokkal kevésbé lepett meg a hír, mint az egészségügyi közgazdászok széles táborát, nyilatkozatuk szerint arra számítanak, hogy 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nőhet az új piac.” – hívja fel a figyelmet a viszonylag háttérbe szorult hírről a közgazdász.
„Mi változott tehát? Ha valaki átrágja magát az adótörvényeket módosító, 180 oldal terjedelműsalátatörvényen, akkor megtalálja a megoldást (Magyar Közlöny, 2011. nov. 29., 164. oldal). „Csak” annyi változott, hogy a honatyák betoldottak egyetlen szót a hatályos szja-törvény 1. mellékletének 6.3 alpontjába. Ez a paragrafus eddig azokról az szja- és (értelemszerűen) tb-járulékmentes pénzekről szólt, ahol ez rendben is volt. Ilyen – például – a tartásdíj, ami után annak, aki kapja, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem tb-járulékot fizetnie. És idetartozott a baleset-biztosítás is abban az esetben, ha a munkáltató ilyet köt a dolgozója javára. Ez is jogos: a dolgozó csak akkor kap valamit, ha balesetet szenvedett; méltányos, hogy ezért a biztosításért – ami egyfajta természetbeni juttatás – ne kelljen a dolgozónak sem szja-t, sem tb-járulékot fizetnie. Más eset a munkáltató által vásárolt ebédjegy, uszodabelépőstb. – ezek után adót is, járulékot is kell fizetni.
Most viszont a törvényben eddig is szereplő„baleset-biztosítás” szót „baleset- és betegségbiztosítás”-ra változtatták. Mit jelent ez a 10 betűs betoldás? Azt, hogy ezentúl a munkáltatók – pontosan úgy, mint a Fidesz által egyébként lenézett és lesajnált Egyesült Államokban – értékhatár nélkül, nettó összegért köthetnek magánbiztosítást. Ennek következtében egyre inkább meg fogja érni a dolgozókat a hihetőség határáig a lehetőlegalacsonyabb béren (esetleg minimálbéren) bejelenteni, hiszen ez csökkenti a meg nem kerülhetőegészségbiztosításijárulék-terhet, viszont nagy összegűmagán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen lehet jelentős jövedelemkiegészítést juttatni a dolgozóknak.” – világít rá Mihályi a változtatás foglalkoztatáspolitikai vetületére is.