„A tankerületi központok folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket” – ezzel indokolta a Népszava kérdésére a Soproni Tankerületi Központ, hogy miért döntöttek a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmeneti bezárásáról. Az érintett települések között volt a Sopronhoz közeli Babót, Osli és Agyagosszergény is, ám az ott élők nem akarták elfogadni a tankerületi döntést és úgy határoztak: ha az állam nem látja el a feladatát, akkor majd maguk gondoskodnak helyette arról, hogy fennmaradjon a helyi oktatás, és ne kelljen más település iskolájába vinni a gyerekeket.
Az abszurd helyzet abszurd megoldásokat hozott. Agyagosszergényben a diákokat a megyei harmadosztályban szereplő helyi labdarúgócsapat öltözőjébe költöztették. Osliban a művelődési házba menekítették a diákokat. Babóton a falu pénzéből vett és üzembe helyezett kazánnal tették fűthetővé a tornatermet, ahol a szülők társadalmi munkában alakítottak ki gipszfalakkal tantermeket. A tűzifát is a helyiek dobják össze.
– Felháborító, hogy az állam az alapfeladatait sem képes ellátni, ezért bármennyire is nem mindegy nekem, muszáj a zsebembe nyúlni és fát venni, ha nem akarom, hogy a lányom naponta felügyelet nélkül utazzon Kapuvárra
– dühöngött egy babóti apa. – Annak ellenére, hogy az oktatás állami feladat az önkormányzat mindent megtett, hogy a gyerekeket ne kelljen más iskolába vinni – mondta Molnár János, Babót polgármestere.
Molnár János babóti polgármester a nagy átalakítások költségéről azt mondta: – A költségvetésünkben nem szerepel az a 980 ezer forint, amit a tornaterem átalakítására fordítottunk, ennek ellenére igyekeztünk a beruházást a szülők és gyerekek igényeinek megfelelően elvégezni. Így megvalósulhatott az a cél is, hogy takarékoskodjunk az energiával, mert az iskolát gázzal fűtöttük, a volt tornatermet pedig fával melegítjük. Úgy gondolom, hogy megnyugtató megoldás született a gyerekek elhelyezésére, ami az önkormányzat és a szülők közötti jó együttműködésnek köszönhető.
Az már más kérdés, hogy könnyen előfordulhat, a szülők sokasága és az önkormányzat összességében többet költött az átmeneti megoldásokra, mint amennyivel nőtt volna az iskola rezsiszámlája.
– A fűtéshez szükséges tűzifát nekünk kell beszerezni, de előre látom, hogy nem fog gondot okozni, mert sokan segítenek a faluban – magyarázta a szülők összetartó közösségéből egy babóti anya. – Aki csak teheti segít, ezzel jelzi, hogy fontos neki az iskola jövője, még akkor is, ha a gyereke már nem ide jár. Volt, aki egy teherautónyi tűzifával érkezett, más ingyen szakipari munkát vállalt. Aztán sok egyéb mellett gipszkartonfalat épített, glettelt, kifestette a tanári szobát és a kettéosztott tornatermet, aminek az egyik fele az összevont elsősök és másodikosok, a másik része pedig az úgyszintén egybevont harmadikosok és negyedikesek tanterme lesz.
