Hárommillió ember fölött volt azok száma 2010 őszén, akik a Fideszre szavaztak volna, ez volt a csúcs a párt népszerűségében ebben a kormányzati ciklusban. Ebben nyilván alapvető szerepe volt a győzteshez húzás hagyományos jelenségének, és annak is, hogy még nem nagyon lehetett érzékelni semmit a kormány intézkedéseiből, az első néhány, szimbolikus jelentőségű ügyet leszámítva.
Ehhez képest mostanra a Tárki legújabb közvélemény-kutatása szerint 1,2 millióra zsugorodott a párt biztos szavazóinak száma, ami azt jelentette, hogy a Fidesz támogatottsága az MSZP-ével egy szintre került. A Tárki szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt. Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.
„Nincs ebben semmi meglepetés, a Fidesz ’lefogyott’ az MSZP-hez” – mondta a hvg.hu-nak Sik Endre. A Tárki vezető kutatója szerint a kormánypárt lejtmenetében most már ellaposodás várható, „matematikai határai is vannak a támogatás esésének”, de hogy mikor jöhet egy trendforduló, azt most nem lehet megjósolni. Ugyanakkor a Fidesz veszteségéből láthatóan nem profitált az ellenzék, az MSZP támogatottsága nem változott lényegesen az elmúlt hónapokban.
„Ezért neveztük ’reménytelen szavazóknak’ azt a 49 százaléknyi réteget, akik nem tudnak pártot választani. A nagy részük nyilván a Fideszből ábrándult ki, így semmi garancia nincs arra, hogy bármelyik ellenzéki párt képes lesz becsatornázni egy részüket magához, de most arról sem lehet mondani semmi konkrétat, hogy a Fidesz mennyit lesz belőlük képes visszacsábítani” – mondta Sik Endre.