Orbán Viktor félrevezetett minket. Még májusban fejeztük ki egyetértésünket az általa bejelentett regionális együttműködés kapcsán, ami a Közép-Kelet-Európába áramló külföldi hitelek szintjének fenntartását szolgálta volna. Amint azonban arról tegnap az Index és a portfolio.hu írt, a miniszterelnök által bejelentett regionális együttműködésről a többi ország vagy nem is tud, vagy egyszerűen nem kér belőle.
Rettentően egyedül maradtunk.
A múlt hónapban a miniszterelnök egy brüsszeli tanácskozás apropóján jelentette be, hogy a 2009-es, ún. Bécsi Kezdeményezéshez hasonló megállapodást kívánnak kötni a visegrádi országok. A bejelentés szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a nyugati bankok a görögök által indukált eurokrízis ellenére is tartsák fenn hitelezésüket a négy visegrádi ország felé. Egy ilyen egyezmény nyilván üdvös lett volna Magyarország számára, hiszen az egyik legfőbb gazdasági problémánkat éppen a hitelezés, és ezen keresztül a beruházások rendkívül alacsony szintje jelenti.
Az esetleges közös régiós fellépés tehát Magyarország EU-n belüli gazdaságpolitikai elszigeteltségének élő cáfolata és valódi gazdaságdiplomáciai siker lett volna.
Mostanra azonban úgy tűnik, hogy az egész ötlet nem volt több kommunikációs trükknél. A vonatkozó információk azt mutatják, hogy sem a lengyelek, sem a csehek, sem a szlovákok nem kívánják ezt a kérdést régiós problémaként kezelni.
Ez persze nem véletlen, hiszen a lengyeleknél és a cseheknél nem csökkent a külföldi bankok hitelezési tevékenysége, sőt ezek az országok az elmúlt két évben egy valóságos gazdasági mini-boomon mentek keresztül. A szlovákok mint az eurózóna tagjai pedig magától értetődően más elbírálási szempontok alá esnek banki szempontból, mint a többi régiós ország – ráadásul a szlovák pénzügyminiszter állítólag még csak nem is hallott Orbán Viktor ötletéről.
Nyilvánvaló tehát, hogy bármelyik visegrádi ország csak rontana a saját helyzetén, ha Magyarországgal kötné össze a szekerét. Hazánkban ugyanis nemcsak, hogy sokkal súlyosabb a gazdasági helyzet, mint náluk, hanem számukra teljesen felesleges gazdaságdiplomáciai terhet is jelentenénk.