Nemzetközi összehasonlításokat nem találunk benne, pedig érdemes összahasonlítani helyzetünket az uniós országok és közelebbi szomszédaink adataival: Magyarország tényleg jobban teljesít?

A KSH ebben a tanulmányban a magyarországi háztartások vagyoni helyzetéről ad képet. A hazai háztartások bruttó vagyoni helyzetének, reál- és pénzügyi eszközeik összetételének, adósságaiknak, azok összetételének, végül a kettő (reál- és pénzeszköz vagyon mínusz a tartozások) eredőjeként létrejövő nettó vagyon nagyságának, eloszlásának elemzése fontos információkkal szolgál a hazai társadalomról, annak szerkezetéről. A megjelent kiadvány a főbb adatokat ismerteti csupán, azokat is részlegesen.

Reáleszköz például a lakóingatlan, a szántóföld, legelő, erdő, műkincsek, míg pénzügyi eszköz a bankszámlán lévő pénz, a lekötött betét, az államkötvény, a részvény, a befektetési jegy. Ezek összege a bruttó vagyon, amiből ha kivonjuk az összes tartozást (adósságot) akkor kapjuk meg a háztartás nettó vagyonát.

Nem közli például a vagyon eloszlását jövedelmi tizedek szerint vagy a népesség százalékában, sem iskolai végzettség alapján. Ebből az anyagból nem sokat tudunk meg a társadalmi egyenlőtlenségekről. A kiadvány megmarad a földrajzi eloszlás bemutatásánál, valamint a családfő aktivitása, korcsoportja és a háztartástípus szerint mutat eloszlást. Reméljük, hogy nem ez az utolsó elemzés a kutatás adataiból, hiszen az adatbázis ennél jóval többet engedne meg. Például a hazai háztartások jövedelmi viszonyainak elemzésére is lehetőséget nyújt, ugyanis az adatfelvétel nem csak a vagyoni, de a jövedelmi viszonyokra is vonatkozott.

Nem tartalmaz a megjelent tanulmány nemzetközi összehasonlítást sem, holott igazán érdekes látni, hogy a magyarországi vagyoni és jövedelmi viszonyok hogy néznek ki nemzetközi összevetésben. A kitekintésre jócskán van lehetőség, hiszen az adatfelvétel maga egy nemzetközi mérés része volt Magyarországon. A kutatást az Európai Központi Bank (EKB) irányítja Household Finance and Consumption Survey néven, aminek a 2014-es adatfelvétel már a második hulláma volt.

Az írás a Kettős Mérce blogon folytatódik.