Az ELTE Alkalmazott Neveléselméleti Tanszékének vezetője szerint a buktatás, az évismétlés forszírozása, a kicsapatás lehetősége, a tankötelezettségi kor leszállítása, a Híd-program, a szakképzés inasoktatássá silányítása – mind a felelősség alóli kibúvás.

– Eddig erkölcstelen, hazafiatlan és önző fiatalok kerültek ki a közoktatásból?

– Semmivel sem kevesebb és semmivel sem több, mint a közoktatás háromszáz éve alatt bármikor. Nincsenek adataink arról, hogy szignifikánsan valamely korszakban az iskola nagyobb züllesztő – vagy éppen építő – hatással lett volna, mint máskor.

– Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kiszivárgott tervezetében viszont olyan erkölcsi és hazafias, nemzeti azonosságra való nevelést szorgalmaznak, ami a készítők szerint nem jelent meg a régebbiekben.

– A köznevelési törvényben úgy fogalmaztak, hogy “új értékalapokra helyezzük a közoktatást”. Ezt, ha akarom, úgy olvasom, hogy új alapokra helyezik, ami egy újabb (más) “értékalap” lesz ahhoz képest, ami eddig volt. De érthetem úgy is, hogy szerintük értékek eddig egyáltalán nem voltak. Egyik sem igaz. Hiszen a Nat bevezető fejezetéhez, amely a lisszaboni szerződésben foglalt európai normákat, az oktatásban fejlesztendő kompetenciákat sorolja fel, nem nyúlnak hozzá. Nehéz is lenne, hiszen a szerződést a Magyar Köztársaság is aláírta. Ez az európai változatában nyolc, a magyarban kilenc kulcskompetencia, amely lényegében körülírja azokat az értékeket – nem bánom “alapokat” – , amelyeket mióta csak nemzeti közoktatási rendszerek léteznek, különböző hangsúlyokkal és arányokkal, de mindig is megfogalmaztak.

– Akkor nem ez lesz az “első nemzeti” tanterv?

– A nemzeti identitás kialakításának igénye, normája töretlenül jelen volt még a létező szocializmus idején is. Talán a “proletár-internacionalizmust” cserélte ki szükségszerűen a rendszerváltás polgári demokratikus ideológiája az európai azonosságtudattal, vagy bizonyos értelemben a globalizáció megjelenítésével. Ez sem új a nap alatt: “S népek hazája, nagy világ!/ Hozzád bátran kiált” – írta Vörösmarty, a titkos, illegális bolsevik párt tagja. Azóta ezt biztos kiderítették a Nat-ot készítő urak, ezért most nem lesz elég kóser. De tény, hogy az interkulturalitást, vagy a nemzetek fölötti közösségekben való tananyag-szervezési elvet már az 1995-ös Nat is, elsősorban európai azonosságtudatként rögzítette.

– Az új magyar oktatási rendszerben a falusi mostohalány és a juhászbojtár csak Tündérországban nyerheti majd el jutalmát?

– Pontosan erről van szó. Ezért tanítanám nagyon szívesen a János vitézt, mert tele van áthallásokkal. Kukorica Jancsiból ugyanis ma nem lesz jogász. De még a felcsúti Kukorica Jancsiból sem. Mert bizony ebben a felsőoktatási rendszerben sokaknak csak Tündérországban lenne erre lehetősége. De a gimnáziumok kapuja is jóformán bezárul, sőt, hogy azt ne mondjam bizonyos értelemben még az általános iskoláké is.

Részben a társadalomszerkezet átalakulása miatt, amely az apró falvakat intézménytelenítette – és ezt a világért sem akarom az Orbán-, vagy más kormányok rovására írni, ez egy hosszú történelmi folyamat volt. Minden rendben volna, ha rendes infrastruktúra alakult volna ki és az aprófalvak lakossága átalakult volna polgári társadalommá és nem a maradék, a pária, a hidegben megfagyók társadalmává vált volna. A falusi intézmények fenntarthatatlanok lettek vagy nem voltak versenyképesek, ami önmagában is elegendő az elhaláshoz.

Ha ugyanis nem versenyképes az iskola, kivonja onnan a gyerekeit a falusi középosztály; a boltos, a tiszteletes, a pedagógus, a vállalkozó. Mert úgy gondolja, hogy a városi iskolában több esélyt tud adni neki. És ez önbeteljesítő folyamat.

A teljes interjút a Népszava Online-on olvashatja el.