Kész átverés az ötödik módosítás
Ugyan eltávolít néhány jogállamiságot romboló kitételt az alaptörvényből a tegnap elfogadott ötödik alaptörvény-módosítás, de legalább ennyit bele is tesz annak szövegébe. Az ötödik módosításra ráadásul részben a korábbi, negyedik módosítás által előidézett problémák kiküszöbölése miatt volt szükség.
Kész átverés az ötödik módosítás

Noha a trükkösnek nevezhető változtatások vélhetően lehűtik egy időre a nemzetközi kritikusokat, valójában azonban nem jelentenek valódi megoldást az aggályokra.

 

Elfogadta tegnap a kormánytöbbség az ötödik alaptörvény-módosítást. A változtatások hivatalos indoklása a nemzetközi szervezetek kritikáira való reagálás volt, valójában azonban csak a szokásos trükkökkel terelte el a figyelmet a kormány az alkotmányos problémákról. Eközben teljesen figyelmen kívül hagyták az európai szakértői és döntéshozó szervek, az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP), valamint az Európa Tanács és a Velencei Bizottsága által nyáron elfogadott, újabb állásfoglalásokat, melyek számos ponton marasztalták el az alaptörvény negyedik módosítását, s a jogrendszer több elemét. 

 

Így, miközben az előterjesztő kormány álláspontját képviselő Répássy Róbert többször is "a negyedik részleges korrekciójának" nevezte az ötödik alkotmánymódosítást, valójában a márciusban elfogadott, az alaptörvényt csaknem 14 oldallal, s több tucat, korábban alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéssel kiegészítő negyedik módosítás legdurvább elemei továbbra is az alaptörvény részét képezhetik.



Sőt, az ötödik alkotmánymódosítás érdemben nem változtat több olyan problémán, amelyekről rendelkezik. Már az eredeti, júniusban benyújtott javaslat is tartalmazta a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét, de szerepelt a tervezetben az is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) eljárási ideje a bírói kezdeményezések esetén 30-ról 90 napra nő. A júniusi javaslattal összhangban kikerült az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad bármilyen bírósági - például európai bírósági - döntés miatt, akkor adót vethet ki ennek finanszírozására. Csakhogy ez a passzus egy az egyben átkerül a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe. Az ötödik alaptörvény-módosítással alkotmányos szintre kerülnek az Országos Bírói Tanácsra vonatkozó alapvető szabályok is, amit ugyan valóban javasoltak a nemzetközi szervek, de a bírói szervezet egyidejű megerősítésével együtt, ami nem történt meg.

 

A teljes cikket a népszava.hu-n olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    -    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.