Bár hosszú viták után 2010 februárjában az MSZP beterjesztette a törvényt a parlament elé, a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget: pár hónappal később a szocialisták és a költési limit leszorításáért küzdő Fidesz is milliárdokkal költött többet a kampányra a civilek szerint, mint amennyit a törvény megenged.

A Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek – közölte az eredményhirdetés után a Freedom House Europe és a Transparency International. A két civil szervezet által készített, a reklámkiadásokat, a rendezvények, a szervezés, szórólapozás költségeit összeszámláló becslés szerint még a nyílt kampányszámlát vezető, a korrupcióellenes küzdelmet hirdető LMP is többet költött annál, amit a Magyar Közlönyben végül nyilvánosságra hozott.

Pedig a pártok gazdálkodását szabályozó 1989-es, illetve a kampány szabályait meghatározó 1997-es törvény egyértelműen leszögezi, hogy mennyi állami pénzt kaphatnak a választáson induló szervezetek és jelöltek, illetve megadják azt a limitet, ami fölé semmiképpen nem lehet menni. Ha valamelyik pár mégis többet költ, akkor a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján köteles büntetésként a többletköltés kétszeresét befizetni a költségvetésbe. Ennek ellenére az 1997-es szabály bevezetése óta csak néhány kivételes esetben fordult elő, hogy túlköltekezésért jelölteket büntettek meg. Minden jel arra utal, hogy a pártok illegálisan, a korrupciót növelve teremtették elő eddig a kiadásaikat.

Az elmúlt tíz évben több olyan javaslat is a parlament elé került, amely a pártfinanszírozás átláthatóbbá tételét célozta, de a tervezetek többsége még a végszavazásig sem jutott el. Egy ilyen törvény elfogadása a régi és az új alkotmány szerint is kétharmados többséget igényel, 2010-ig a pártok pedig képtelenek voltak megegyezni. A mandátumok kétharmadát másfél éve megszerző Fidesz-KDNP sem állt neki új törvényt kidolgozni. Az idei évre átcsúszott 7 sarkalatos törvény közül kettő a képviselők és a pártok javadalmazását érinti, az utóbbi esetében még a szöveget sem dolgozták ki: Lázár János a Fidesz egri frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, az ötpárti egyeztetésen a Tóbiás József és Puch László MSZP-s képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet akarják megvitatni.

A pártok a választások után mindig határidőre elkészítik a beszámolóikat, amiben pár forintos eltéréssel éppen akkora összeget szerepeltettek, amit a törvény megszab. Az ÁSZ eddig mindig elfogadta a nyilatkozatukat, pedig a reklámköltés-méréssel foglalkozó cégek szerint már egyetlen percnyi hirdetés is többe kerül a nagy kereskedelmi tévékben, mint a törvényben előírt jelöltenkénti egymilliós limit. TNS Media Intelligence 2006-os listaáras reklámköltési adatai alapján már hat évvel ezelőtt is 1,5 millió forintba került egy perc reklám. Eötvös Károly Intézet (Ekint) által becsült adatok szerint a pártok a 2006-os kampányra költöttek eddig a legtöbbet: az MSZP 3,1, a Fidesz 2,7 milliárdot.

A 2010-es beszámolója szerint a Fidesz és az MSZP is 404-404 millió forintot költött, miközben a két civil szervezet becslései szerint az előbbinek 1,28 milliárdba, az utóbbinak 1,15 milliárdba került a tavaszi kampánya. A két nagyobbik párt a 2010-es évben – amikor országgyűlési és önkormányzati választás is volt – a hivatalos beszámolói szerint is többet költött, mint amennyi bevétele volt, de még az eladósodásuk sem magyarázat arra, hogyan tudnak milliárdokkal többet költeni a kampányaikra, mint amennyit a törvény megenged. (A jelöltenkénti egymillió, összesen 386 millió felett a pártközpontok is költhetnek egy bizonyos összeget a hatályos törvények szerint, így jön ki 404 millió forintos hivatalos összeg.)

Arra már az ezredforduló után is több korrupcióellenes szervezet figyelmeztetett, hogy a kampányokat a pártok hátterében mozgó cégek, milliárdos vállalkozók pénzelik, akik ezért a kormányra kerülés után viszonzást várnak el a közbeszerzéseknél, állami megbízásoknál. A politikusok többsége ezt háttérbeszélgetéseken el is ismeri – ahogy egy kormányzati forrás a hvg.hu-nak fogalmazott: „ez a magyar politika rezsije” –, eddig viszont csak Gyurcsány Ferenc utalt a nyilvánosság előtt a rendszer működésére.

A teljes írást a HVG.hu-n olvashatja el.