Kampánylicitben
A Tárki vizsgálatai szerint 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1-ről 2,5 százalékra csökkent, miközben a legfelső tized aránya kissé nőtt.
Kampánylicitben

A Tárki megállapítja: „jól láthatóan erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése”. Növekedett azoknak a személyeknek az aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben több foglalkoztatott is van, de nőtt azon személyek aránya is, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben egyáltalán nincs aktív foglalkoztatott. Nos, e szélsőséges jövedelemeloszlás tarthatatlansága az egyik gyakran ismételt érv, amellyel egyes közgazdászok a minimálbér-emelés szükségessége mellett érvelnek.

 

Azt állítják, az ország gazdasági fejlettsége megengedné, hogy a minimálbér magasabb legyen. A velük vitatkozó közgazdászok szerint viszont a gazdaság még a jelenlegi minimálbért is alig tudja kitermelni. A vita nem elvi, nagyon is aktuális, már csak azért is, mert a kampányokban gyakori téma a minimálbér szintje. Legutóbb például Pokorni Zoltán, a kormánypárt alelnöke és oktatási szakpolitikusa azt nyilatkozta, hogy „a vállalkozók már recsegnek-ropognak a béremelés miatt”.

 

A Fidesz szerint az Együtt–PM csökkentené a minimumkereseteket. A kormánypárt kommunikációját e tárgykörben is hazugságnak nevezi Bajnai Gordon, a szövetség vezetője. S bár még nem kontúrosak a pártprogramok, de az látszik, hogy az MSZP és a vele szövetséges Együtt–PM is a minimálbér vásárlóértékének növelését tűzte ki célul, többek között az egykulcsos adórendszer megszüntetésével, a progresszív adózás bevezetésével.

 

A minimálbér körüli magyarországi vitákat befolyásolhatja az az elemzés, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozott nyilvánosságra a napokban. Az OECD aggasztóan alacsonynak nevezte a magyar gazdaság növekedési potenciálját, és minimálbérügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az túl magas, be kell fagyasztani, mert akadályozza az alacsony képzettségűek körében a foglalkoztatottság bővülését.

 

A vita nem új keletű: Köllő János és Kertesi Gábor közgazdász 2004-ben publikált tanulmányában az első Orbán-kormány egyik emlékezetes intézkedésének, a minimálbér emelésének rövid távú hatásait elemezték. Az Orbán-kormány 2001 januárjában 25 500 forintról 40 ezer forintra emelte a minimálbért, amelyet – egy évvel később – újabb emelés követett. Ekkor 50 ezer forintra növelte a kötelezően kifizetendő legalacsonyabb bért.

 

A teljes cikk a nol.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
6    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.