A politológus elsősorban a Vető Balázzsal közösen, az új választási rendszerről szóló elemzésére érkezett kritikákra válaszolt. Mindazonáltal az új rendszer lehetséges jövőbeni politikai következményeit is igyekezett továbbgondolni.

“Az új EVK-k [egyéni választókerületek – a szerk.] ott kényszerítik baloldali–centrista politikai identitású támogatók felkutatására a jelenlegi ellenzéki pártokat, ahol az ilyen választók természetes és döntő kisebbségben vannak. Olyan országrészeken kényszerül választókat halászni a magyar jobboldal ellenzéke, ahol igazából tó sem volt soha számukra. Különben a sok vidékies, illetve olyan EVK, ahol a megyei jogú városokhoz sok jobboldali községet csaptak hozzá, nem lesz átbillenthető. Különösen ott, ahol a JOBBIK relatíve gyengébb támogatottsággal és potenciális hátországgal bír.

Az új választási rendszer véleményem szerint azért antidemokratikus, mert a magyar társadalom jelenleg csak a kormánypártok és elemző szövetségeseik által vitatott szociológiai mintázatát úgy veszi figyelembe, hogy az középtávon csak a magyar jobboldal számára tud kedvezni legalább 15-20 EVK-ban. Az új modell maga számos elemében – beleértve akár a többségibb karaktert és a részben egyszerűbb rendszert – teljesen elfogadható, beleértve a kormányzóképes többség kialakítására való törekvést is. Az új választási rendszer azonban arra kényszeríti a hagyományos szociálliberális oldalt, hogy ott szerezzen támogatókat, ahol korábban tömegével sosem voltak neki, mert olyanok az adottságok, miközben ugyanezt egyáltalán nem várja el a jobboldaltól. Ez a teljességgel egyoldalú alkalmazkodási elvárás olyan mértékű, hogy érdemben torzítja és átfordíthatja a többségi választói akaratot.” – írja Szigetvári Viktor.

“A politikailag elfogult választási rendszer tovább rombolja a köztársaság politikai legitimációját. Egy kompromisszumok nélkül elfogadott, változatlan formájú, egyoldalú, egypárti választási reform valójában nem segíti a jelenleg kormányzó erők által joggal elvárt – általuk forradalminak elnevezett – politikai konszolidációt sem.

Ha az új, intézményes gátak révén néhány éven belül olyan helyzet áll elő Magyarországon, amelyben a többségnek kisebbségben kell éreznie magát, az végleg szétveri a sokszínű magyar politikai közösséget. Ez pedig mindenféle – egyébként teljesen jogos – bojkottnál is károsabb következmény.” – vonja le a politológus a következtetést.

A teljes írást a Haza és Haladás blogján olvashatja el.