Nem tudni, meddig húzható még az állampolgárok tájékoztatása az egészségpolitikai intézkedésekről. Az Orbán-kormány mindeddig hallgatott az egészségügy ígért “megmentéséről”, noha már többször vont ki forrásokat az ágazatból. Hírek szerint most újabb jelentős egészségügyi megszorításokra készül a kormány. Eközben az egészségügyi államtitkár a szakmával és a Fidesz-frakcióval konzultál, a betegeknek pedig fogalmuk sincs arról, hol kaphatnak, kitől és milyen ellátást, vagy éppen gyógyszert néhány hónap múlva.

Nem cáfolta érdemben az egészségügyi államtitkárság tegnap azokat a sajtóinformációkat, melyek szerint 16 városi kórházban májustól részben vagy egészben megszűnik az aktív betegellátás. Mint a Világgazdaság megírta: a városi kórházak egy része az előre hozott államosítás első lépéseként funkciót vált. A szaktárca szerint “több információ is tévesen jelent meg a sajtóban a kórházak állami kézbe történő átvételével kapcsolatosan”, ám közleményük csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy várhatóan 2012. május 1-jéig “az összes aktív fekvőbeteg ellátást is nyújtó városi kórház átvételére kerül sor”.

Tegnap járt le a határideje annak, hogy javaslatot tegyenek a kapacitások újraosztására; a szaktárca közleményéből pedig kiderült, legkésőbb március 31-ig eldől, mely kórházak maradnak meg fekvőbeteg-ellátó intézményként. Lapunk is beszámolt már arról, hogy jelenleg 104 kórházban van aktív ellátás hazánkban, ezen kívül 58 intézményben csak krónikus ellátás, és 20-ban csupán egynapos sebészet működik. Az aktív kórházak közül 16 vált majd funkciót, tehát 88 aktív ellátást nyújtó fekvőbeteg-intézmény marad meg. Noha ezek névleg nem szűnnek meg vagy zárnak be, az úgynevezett funkcióváltó intézményekben már nem végeznek operációkat, sőt, aktív kórházi ágyaik sem lesznek. Így a sebészeti, fül-orr-gégészeti, szemészeti, szülészeti műtéti ellátásért ezentúl messzebb kell utazni az érintett településeken élőknek, tehát több mint kétszázezer embernek.

Múlt heti ígérete ellenére Szócska Miklós máig nem hozta nyilvánosságra, milyen bérajánlatot tesz az ágazatban dolgozóknak. Az államtitkár ugyan tegnap is tárgyalt egyes érdekképviseletekkel, ám információink szerint zárt ajtók mögött sem állt elő a konkrét ajánlattal. Márpedig alig egy hónap maradt a bérmegállapodásra. Sok ezer egészségügyi dolgozó adott ugyanis 3 hónapos türelmi időt az Orbán-kormánynak december utolsó napjaiban, mikor néhány órával az orvosi ultimátum határideje előtt titkos ajánlatot tett a szaktárca a Magyar Rezidens Szövetség vezetésének. Az érdekvédők addig több mint 2500 rezidens és szakorvos felmondólevelét gyűjtötték be, melyek január 1-én aktiválódtak volna. Miután azonban nem történt előrelépés, január végén újraindult a visszaszámlálás.

Ráadásul – mint megírtuk – gyakorlatilag napokon belül összeomolhat az ügyeleti a rendszer, ha az orvosok beváltják fenyegetésüket, és márciustól nem vállalnak túlmunkát. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) azután kérte tagjait, hogy nyilatkozzanak arról, nem vállalnak önkéntes munkát, hogy hatályba lépett egy salátatörvény, mely szerint legfeljebb 12 órás munkára osztható be egy orvos. Ennél hosszabb időt csak önként vállalhat, ennek visszautasításáról pedig már a MOSZ több mint 2500 orvostól gyűjtött be nyilatkozatot. Az ultimátumok egy része már január elsejétől “éles”, másik része – a jogszabályváltozások miatt – holnap lép hatályba.

A teljes cikket a Népszava Online-on olvashatja el.