A Tárki friss felmérése szerint az elmúlt két évtizedben soha annyian nem akarták hosszabb vagy rövidebb időre elhagyni Magyarországot, mint most. Minden ötödik magyar, a lakosság 19%-a tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát. Elsősorban a fiatalok azok, akik a lábukkal szavaznak a jelenlegi magyarországi viszonyokról: a 30 év alattiak közel fele, 48%-a, a 31-40 éveseknek pedig majd’ harmada, 31%-a akar inkább külföldön szerencsét próbálni.

„El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni. Tessék, lehet menni, majd mi elleszünk a nyugdíjasokkal.” Ez az emlékezetes mondat Gyurcsány Ferenc száját hagyta el 2006-ban, aki az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén többek között arra hivatkozva utasította vissza az adócsökkentést követelő hangokat, hogy a bevételkiesést ő nem hajlandó a kiadási oldalon olyan lépésekkel kompenzálni, mint például a nyugdíjcsökkentés.

A Véleményvezéren rengeteg írásunkban kifogásoltuk, hogy a második Orbán-kormány ott folytatja, ahol a Gyurcsány-kormány abbahagyta: hiába kényszerül a válság miatt drasztikus intézkedésekre, a nyugdíjasokat akkor is szent tehénként kezeli. Ez az elmúlt két év gyakorlatában azt jelentette, hogy mindig a gazdaságilag aktívakra vetettek ki újabbnál újabb adókat, ráadásul még a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat is államosították. Amikor pedig mégis muszáj volt a kiadásokhoz is hozzányúlni, akkor a felsőoktatási forráskivonásokkal a fiataloktól, a segélyek visszavágásával pedig a munkaképes korúaktól vettek el pénzt.

Vagyis bár a Fidesz a kommunikáció szintjén haza akarja hívni a külföldre költözött magyarokat, a valóságban a politikájával szintén, sőt még többeknek azt üzeni, hogy el lehet innen menni.

A fiatalok migrációs kedvének növekedése azért különösen veszélyes Magyarország számára, mert már így is az elöregedő magyar társadalom rendelkezik az Unióban az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátával. A problémát hosszú távon tovább súlyosbítja, hogy a termékenységi rátánk tekintetében is a sor vége felé kullogunk. És itt érdemes megjegyzni, hogy Magyarország lakosságszáma az elmúlt tíz évben úgy csökkent, hogy közben a pénzügyi válság 2008-as kitörése óta bajba került országoké szinte kivétel nélkül növekedett.

Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg nálunk rosszabb helyzetben lévő, eladósodottabb és súlyos munkanélküliséggel küzdő államok hosszú távon legalább rendelkeznek bizonyos tartalékokkal, legalábbis, ami a munkára fogható népességet illeti. Magyarországon ezzel szemben az egyre kevesebb aktív közül is egyre többen gondolják úgy, hogy ideje komolyan venniük a gyurcsányi felszólítást – mi pedig akkor tényleg itt fogunk maradni a nyugdíjasainkkal.

Vagyis az unortodox gazdaságpolitikának köszönhetően nem csak, hogy a külföldiek alig akarnak nálunk beruházni, és nem csak, hogy a hitelhiány miatt a magyar kkv-k sem képesek növekedni és munkahelyeket teremteni, de még a meglévő humán tőkénket is borzasztó ütemben pazaroljuk el.

A teljes cikket a Véleményvezér blogon olvashatja el.