Két nap sem telt el azóta, hogy úgy gondoltuk, Schmitt Pál a kisdoktori dolgozatának vizsgálatára létrehozott tényfeltáró bizottság megállapításai ellenére – miszerint jó sokat fordított, és ezt-azt néha félre – nem fogja elhagyni köztársasági elnöki posztját. Vannak azonban pillanatok, amikor a politika hirtelen felgyorsul önnön tempójához képest, és egyik percről a másikra minden megváltozik. Felfordul fenekestül.

Szerdán késő este érdekes hírek érkeztek. Az MTA elnöke óvatosan fogalmazott, de nem mentegette a plagizátort. Aztán nyilvánosságra került Fluck Ákos ügyvéd, vizsgálóbizottsági tag különvéleménye, amelyben ízekre szedte a Schmitt-munkát. Végül a kormánypárti napilap hozta ki szerkesztőségi jegyzetét, amelyben nyíltan biztatta a helyzet újraértelmezésére az államfőt.

A történtek után csütörtök reggel szinte biztosra vehettük, hogy a Semmelweis Egyetem tanácsa Schmitt Pál doktori címének visszavonását készül forszírozni. Így lett. Az egyetem szenátusa sem dönthet másként. Gyakorlatilag mindegy, hogy ezek a szereplők tájékozódtak-e megnyilvánulásaik előtt, volt-e tudomásuk a miniszterelnök álláspontjáról, kaptak-e kilövési engedélyt. Ha igen, tiszta a képlet. Ha nem, az elszabadult energiákat akkor sem lehet visszafojtani. A tévé székházát senki sem ostromolja, de nem kell autóknak lángolniuk a körúton, hogy tisztában legyünk az országos elégedetlenség, a felháborodás mértékével.

Megírtuk azt is: Schmitt Pál nagy elődök nyomában jár, amikor tíz körömmel kapaszkodik székébe. Horn Gyula maradt, amikor kiderült, hogy pufajkás volt. Medgyessy Péter maradt, amikor kiderült, hogy szigorúan titkos tiszt volt. Gyurcsány Ferenc maradt, amikor zavargások törtek ki őszödi hazugság-igazság beszéde miatt. Maradtak mind. Egy darabig. Csakhogy később sokkal nagyobbat buktak mindannyian, mint amit egy politikai pályafutás elbír.

A teljes cikket a komment.hu oldalon olvashatja.