Az elemző cég közleményében kiemeli: az elmúlt hetekben az IMF 2 százalékra, az EU 2,1 százalékra csökkentette magyarországi előrejelzését, amely lényegesen elmarad a régiótól várt fejlődéstől. A GKI 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít, szinte megegyezően az IMF és az EU prognózisával. A belső és külső egyensúly  kedvező, jövőre azonban a választási költekezés beindulása miatt kezelhető mértékű romlás várható. Élénkülni kezdett az infláció is – jegyezték meg. 

A harmadik negyedévi magyar növekedés – az EU módszertana szerint 1,4 százalék – nem csak a regionális versenytársak többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt – de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten erős volt, és a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak. 

A GKI szerint a jövő évi kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi “kegyelmi állapota” – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak, – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újbóli bővülése hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése.

A cikk a 168Óra.hu-n folytatódik.