A bizalom az IMF-hitelmegállapodás létrejöttében, amely a forint árfolyamának erősödéséhez, és az államkötvényhozamok csökkenéséhez vezetett, korainak látszik. A tárgyalások újrakezdésének sincs még konkrét időpontja, illetve még mindig a megbeszélések újrakezdésének feltételeiről folyik a vita, a kormány makacssága miatt.
Korábban még úgy tűnt, hogy az EB által kifogásolt törvényeket február végéig megváltoztatja a Parlament, a formális tárgyalások február végén/március elején elkezdődhetnek, és a megállapodás akár március végén is létrejöhet. Ennek a forgatókönyvnek most már kicsi a valószínűsége – vélik az Ersténél. Kezd tehát egyre világosabbá válni, hogy az IMF-fel történő megállapodás mégsem lesz annyira sima és gyors, mint ahogyan azt a piac korábban gondolta. A kifogásolt törvények (jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása, az adatvédelmi biztos pozíciója) kapcsán bizonyos részletekben (a jegybankelnök fizetési plafonja, eskütétel az alkotmányra) a kormányzat továbbra is ragaszkodni látszik a saját álláspontjához, és még a gazdaságpolitikai kérdések szóba sem kerültek – írják az osztrák pénzintézet elemzői. Összességében, tehát a tárgyalások újrakezdése is egyre jobban csúszni látszik, a tárgyalások lezárása pedig április vége előtt valószínűsíthetően nem fog bekövetkezni.
Egyre valószínűbb, hogy a megállapodás végül május-júniusra datálódik. Túl sok ideje azonban nincs a kormányzatnak, mert az év második felében már elég adósságtörlesztések válnak esedékessé, amelyek biztonságos megújításához mindenképpen szükség lenne a nemzetközi szervezetek által biztosított “védőhálóra” – emlékeztet az Erste.
A híd, amit kormány álláspontja és az IMF elvárásai közötti hasadék fölé kell kovácsolni még csak papíron sem készült el – tudtuk meg Orosz Dánieltől. Az AXA-csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója elmondta: Jelenleg azonban a piac szinte biztosra veszi, hogy az “építkezés” zökkenőmentesen fog lezajlani. Amennyiben ebben nem éri meglepetés, még mindig fennáll a veszély, hogy az építkezés elhúzódik, azaz a szerződés csak a vártnál lényeges később, tavasz helyett, akár az év második felében születik meg.
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára váltig állítja: a kormány határozott szándéka a mielőbbi megegyezésaz IMF-fel és az EB-vel. “A megállapodás létrejöttének időpontjától függetlenül az állam mind forint, mind devizatörlesztéseit tudja teljesíteni, a szükséges likviditás rendelkezésre áll. Az IMF részére például már február közepén is teljesítettünk visszafizetést; ez az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos eljárásával, a forintforrások felhasználásával, így a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) lévő devizatartalékok csökkentése nélkül történt” – mondta a kormánytisztviselők. Makrogazdasági szakértők azonban kétségbe vonják a kijelentés komolyságát.
A törlesztés valóban a március végi határidő előtt megtörtént, ám hogy ez forintban történt volna az kizárt. Sokkal valószínűbb az, hogy – áttételesen az MNB devizatartalékának közbeiktatásával forintot váltott át az ÁKK. A tartalék természetesen csökkent, ám mivel 2011. végén rekord mértéket, 37,2 milliárd eurót ért el, így az a 600 millió euró (180 milliárd forint), amennyivel kisebb lett a tartalék nem számottevő.