– A tavalyi év a kormányzati kommunikáció szerint az elrugaszkodásé volt, az idei pedig a felemelkedésé lesz. Ön érzi bármelyiket?
– Három éve hallunk a rohamos fejlődésről. Ha ragaszkodunk az eredeti ígéretekhez, akkor már szárnyalnunk kellene. De tudjuk, hogy erről szó sincs. Azok a feltételek, amelyek a növekedést beindítanák, nincsenek meg. A beruházásoknak egy-egy évben a nemzeti össztermék 25 százalékát kellene kitenniük, ehhez képest mélyponton 17 százalék alatt vannak. Papíron léteznek munkahelyteremtő támogatások, ösztönzések a kisvállalkozások számára, de ezeket mindjárt ellentételezi is mondjuk a minimálbér egyébként szükséges, de most rosszkor történő emelése. Az egyik oldalon hiába csökkentenek valamilyen járulékot, ha a másik oldalon nem tudják kifizetni a munkáltatók a megemelt minimálbért.

– Mi lenne a helyes irány?
– Nem tudom. Talán helyes lenne a külföldi tőke vonzása a beruházások érdekében, és még inkább a belföldi vállalkozások valódi ösztönzése. A “szociális gazdaságot” rövid távon érdemes lenne komolyabban venni. Azonnali feladat lenne a gyereknyomor csökkentése, a hosszabb távú célok érdekében pedig mindenekelőtt az iskolába és a tudományba kellene beruházni. Az emberek hangulata sem mellékes. A most látható nagy pesszimizmus és a bizalom-fogyatkozás rossz hajtóerők. Ezt a szavak és tettek közötti ellentmondás is okozza. Miközben megmaradt mondjuk az egymillió munkahely ígérete, ezzel is szembemennek intézkedések, egyesek szerint még az új Munka törvénykönyve is.

A Ferge Zsuzsával készült teljes interjút a népszava.hu-n olvashatják el.