Az pártalapítás alatt álló 4K! mozgalom vezetője – mozgalmának nevéhez hűen – a jelenlegi rendszer alapjainál kezdte el saját elképzelésének kifejtését:

„Hamar megjelentek olyan eszmék, mint a Szent Korona-tan, és ez főleg a fiatalok körében öltött aggasztó méreteket. A legitimációs válság a miniszterelnök személyéről gyorsan átterjedt az intézményrendszerre, és ez a Harmadik Köztársaság gyengeségét mutatta. Az alkotmány ugyanis, amelynek a stabil demokratikus intézményrendszer, illetve egy stabil érzelmi, szimbolikus alap megteremtése volna a két főfeladata, a válság időszakában már nem tudta betölteni a szerepét. Az elsőfeladatot a ’89-es alkotmány teljesítette is, de a létrejöttének körülményei miatt, tehát amiatt, hogy szavazáson nem megméretett ellenzéki csoportok tárgyaltak a kommunistákkal, eleve egy legitimációs űrt teremtett. Ez nem is volt probléma, amíg jól mentek a dolgok, de aztán a politikai, gazdasági válsággal a teljes rendszer kérdőjeleződött meg. A 4K! megalakulása óta úgy gondolja, meg kell újítani a Harmadik Köztársaságot, magát az alkotmányt is. A nevünk az Orbán-rendszer megalakulásával persze plusz tartalommal telítődött, hiszen egy kvázi autoriter, egy párt hatalmát bebetonozni kívánó rendszer alapjait fektették le egy politikailag illegitim alkotmánnyal. Erre mondjuk azt, hogy fel kell váltatni a Negyedik Köztársasággal.”

Később magáról a mozgalomról is beszélt:

“Nem dacmozgalom volt ez, a 4K!, a kezdetektől konstruktív akart lenni. Ezért is neveztünk át köztereket, próbáltunk valami színt vinni a városba. A mozgalom viszont lassacskán felnőtt négy év alatt, volt időnk végiggondolni, mennyire akarunk közélettel foglalkozni, ráadásul a politikai helyzet is úgy hozta, hogy ebbe az irányban mozduljunk tovább. Engem személy szerint meglepett, hogy a Fidesz ennyire negatív, autoriter, szegényellenes irányba ment át, egy nagyjából kiegyensúlyozott konzervatív politizálásra számítottam tőlük. Erre az új helyzetre is választ kell adnunk, amit nyilvánvalóan nem láthattunk előre.”

„- Nem történt ebben elmozdulás, a kezdetektől a szabad, közösségi, patrióta hármas alapelvet fogalmaztuk meg. Inkább sajnálatos, hogy egy szabad, közvetlen együttlétet, ahol örülnek, mosolyognak az emberek, egy ilyen rossz hangulatú országban azonnal valami liberális devianciaként azonosítanak. Mozgalmunk a szabadságjogokat erős alapértéknek tekinti, a baloldaliságunk a gazdaság- és társadalompolitikai megközelítésünkben jelenik meg. A nyugati szociáldemokratáknál azok alapelvek már maguktól értetődőek, amiket itthon a liberálisok képviselnek-képviseltek. Éppen erre ad lehetőséget a megújulás, ennek a generációnak már sokkal természetesebb a szabadság, nem kell a diktatúra árnyaival viaskodnunk.”

Ezek után a párt jövőbeni perspektívájára tért ki, a a leendőellenzéki együttműködésben betöltendőszerepéről:

„Mi a demokrata, köztársasági erőkkel való széles összefogásban hiszünk, aminek a főcélja az lenne, hogy el tudjon indítani egy új, demokratikus alkotmányozási folyamatot. Nem az a cél, hogy a jobboldali helyett legyen egy baloldali alkotmány, az csapda lenne, hanem egy olyan új alaptörvény, amely azon Fidesz szavazók számára is elfogadható, akik nem értenek egyet a mostani Orbán-rendszerrel. Egy széles összefogásban, a köztársaságért, új alkotmányért az LMP-vel, a kettészakadt szocialistákkal, és valamilyen módon a civil mozgalmakkal is együtt tudnánk működni, egy ilyen összefogásban már nem merülne fel ilyen erősen a szocialisták hitelességének a kérdése. Ugyanez az LMP stratégiai problémája, és pont az oldaná föl ezt az ellentmondást, ha minél több új, tiszta szereplőlépne be a térbe.”

Végül – az interjút keretes szerkezetbe foglalva – újra az alkotmányosság kérdése, de ezúttal Alaptörvény néven került középpontba:

„Politikailag tartjuk illegitimnek, de jogilag nem illegálisnak, ez nagy különbség. Törvényes eszközökkel fogadták el. Ha ezen nem törvényes eszközökkel akarsz változtatni, az gyakorlatilag forradalmat jelent, és ilyesmivel nem szabad dobálózni! Az alkotmány és az új választási törvény arra azért nyújt lehetőséget, hogy a rendszert saját eszközeivel, békés és törvényes módon változtasd meg, ahogy a Harmadik Köztársaságot is legális módon döntötték meg. Tehát amíg a legális utak nem zárultak el, óriási felelőtlenség lenne rendszeren kívüli megoldásokat keresni, és ezzel még inkább szétszakítani a társadalmat.” – jelentette ki Istvánffy András, aki ezután még néhány kérdésben a nol.hu törzsközönsége által feltett kérdésekre is válaszolt.

A teljes interjút elolvashatja a nol.hu-n.