A “söralátét” végül egy A4-es oldal lett – kevés szerencsés adózónak. A lényegesen jobb közbiztonságot pedig nem két hét, hanem két év alatt sem sikerült megvalósítani.

Igazán prominens személyiségek jegyezték 2007-ben az Erős Magyarország című Fidesz-ígéretgyűjtemény egyes részeit. Orbán Viktor a “nemzeti ügyek politikáját” taglaló részeket, Matolcsy György a gazdasági fejezeteket, Lázár János a rendészeti ügyeket, Pesti Imre az egészségügyi teendőket, Soltész Miklós a szociális kérdéseket, Navracsics Tibor pedig a demokratikus berendezkedés elveit fejtette ki. Az alapértékek az azóta is oly sokat hangoztatott munka, otthon, család, egészség és rend voltak.

A 2010-es országgyűlési választások első fordulója után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, akkor még a Fidesz elnökeként azt ígérte, hogy kormánya első gazdaságpolitikai lépései között az adócsökkentés, a bürokrácia ellen indított „átfogó támadás”, a korrupció visszaszorítása és az államreform szerepelnek majd. A program középpontjában nem a megszorítás, hanem a gazdasági növekedés beindítása állt.

Ezzel szemben a második Orbán-kormány egymás után hozta a megszorító intézkedéseket – bár közben következetesen tagadta, hogy erről lenne szó. Az első Széll Kálmán-terv például szigorítást jelentett be a foglalkoztatáspolitikában, a nyugdíjrendszer átalakításában, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálatában. Emellett csökkentette a támogatásokat a közösségi közlekedésben, a támogatott felsőoktatási létszámkeretben. A gyógyszergyártók extra terhei nőttek, miközben a gyógyszerfelhasználást korlátozták.

A Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű konvergenciaprogramban a tervezett kiigazítás: 2012-re 155 milliárd, 2013-ra 567-665 milliárd forint. A program további kiadáscsökkentést irányoz elő, így azt, hogy 2013-ig az önkormányzatoknál 100 milliárdos megtakarítást kell elérni 2011-hez képest. A gyógyszerkasszát az eredeti Széll Kálmán-terv szerint idén 83, jövőre 37 milliárd forinttal szorította volna meg a kormány. Azonban idén februárban világossá vált, hogy ez nem elég, ezért ezen felül idén még 10, jövőre pedig 40 milliárd forintos megtakarítást terveznek. A tavalyihoz képest 20 milliárddal kevesebbet kapnak az állami kézbe került megyei kórházak, valamint 20-23 milliárd forintot szeretnének megtakarítani a központi hitelengedélyezéssel (vagyis az önkormányzatok helyett a központi kormányzat döntene a helyhatóságok hitelfelvételéről).

A kormány növekedési programja helyett immár a recesszió mérséklése a cél. A kabinet előzetes várakozásait Magyarország gazdasági növekedéséről nem igazolta az ország bruttó hazai termékének (GDP) alakulása. A KSH és az Ecostat közös márciusi gyorsbecslése szerint ugyanis a GDP 2011-ben 1,7 százalékkal nőtt, ám a növekedés ellenére a gazdaság teljesítménye még 4,0 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől. Az április 23-án nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram már csak 0,1 százalékos GDP-“bővülést” vár, és úgy számol, hogy ha nem lenne semmiféle újabb kiigazítás, 2,2 helyett 3,6 százalék lenne a GDP-arányos államháztartási hiány.

Az elmaradt növekedés miatt kieső bevételek borítják a költségvetést is, a hiányt újabb adók kivetésével igyekszik tartani a kabinet. A konvergenciaprogram alapján a kormány öt új adóintézkedésre építi a jövőt; a munkára rakodó adókat és járulékokat csökkenti, de ezt a fogyasztást terhelő adók megemelésével ellensúlyozza. Bevezetik a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak kell megfizetnie. Adót kell fizetni a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a sárga csekkek után is. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját. Mindettől 55 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány. A kormány adót vet ki a biztosítókra is. A baleseti adó mintájára – amit a kormány idén vezetett be, és lényege, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást adóztatják meg – újabb termékekre vet ki fizetési kötelezettséget. Így 10 százalékos adót kell fizetni a vagyon- és balesetbiztosítások után, a casco esetében ez a mérték 15 százalékos, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 százalékot.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona-, az olajosmag és fehérjenövény szektorban, amiből idén 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt várnak, jövőre pedig 15 milliárdot. Már 2012-től bevezetnék a mobiladót, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forintot kellene fizetni. A kormány ebből idén 30 milliárd forintot, 2013-tól 52 milliárd forintnyi bevételt vár. A gyógyszertárak szolidaritási adóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást azonban eltörlik.

A teljes cikket a HVG.hu-n olvashatja el.