Európa most tényleg bekeményíthet
Nem állítja helyre az alkotmányos rendszert az ötödik alaptörvény-módosítás, így gyakorlatilag esélytelen, hogy ezzel megnyugtassa az európai döntéshozókat a kabinet.
Európa most tényleg bekeményíthet

A következő két hétben több eljárás is indulhat hazánk ellen, ha ugyanis a kormány meg is tud egyezni az Európa Bizottsággal (EB), attól még az Európa Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) is példátlan döntéseket hozhat majd a Velencei Bizottság (VB) minden korábbinál keményebb jelentése nyomán.

 

A kormány "a brüsszeli kritikák hatására" elfogadta és az igazságügyi miniszter pénteken be is nyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény ötödik módosítását, amely október 1-jével lépne hatályba. Az egyelőre még nem tárgyalt javaslat elfogadásával kikerül az alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye, továbbá a bírósági ítéletek miatti különadó kivetésének lehetősége. Noha Orbán Viktor múlt pénteken úgy fogalmazott: "nem lenne szükséges az EB által kért ötödik alkotmánymódosítás", a kormányfő mondata több ponton is hamis. Az EB ugyanis nem kérte az ötödik alkotmánymódosítást, az uniós döntéshozó szerv ellenben a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadásának elhalasztását, s felülvizsgálatát kezdeményezte, s a magyar kormány ettől való elzárkózása miatt május elején egyes, aggályosnak tartott pontokról adminisztratív levélben kért tájékoztatást.

 

A miniszterelnök a közszolgálati rádióban pénteken azt is mondta: az alaptörvény érintett passzusai összhangban vannak az európai értékekkel és más európai országok gyakorlatával, ám az ország érdeke azt követeli, hogy elfogadják az EB által kért alkotmánymódosítást, de az unió "hatalommal való visszaélését" és "a kettős mércét" elutasítja a kormány. Ezzel szemben a benyújtott ötödik alaptörvény-módosítás csak arra a trükkre épít, hogy részengedményekkel elterelje az EB figyelmét. Hiába kerül például ki az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad bírósági - például európai bírósági - döntés miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására, a kifogásolt passzus ugyanis - ha lehet, még durvább formában - átkerül a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe. 

 

Noha az ügyáthelyezés teljesen kikerülhet a jogrendszerből, hiszen az alkotmánymódosítás mellett a sarkalatos törvényekből is kivenné a kabinet ezt a jogintézményt, a kormányoldal mindennek a kommunikációjában is lódított. Pluszpénzzel és újabb módosításokkal "orvosolnák" ugyanis a bírósági ügyek áthelyezésére vonatkozó jogkört, mely szerintük a bíróságok aránytalan leterhelését, s az ügyhátralék ledolgozását szolgálta. Valójában azonban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) 2012-ben összesen 42 ügyet helyezett át egyik bíróságról egy másikra, kérdéses tehát, hogy ez a jogintézmény miként javított a tavaly 1,3 millió pert lebonyolító bíróságok teljesítményén. Az áthelyezett ügyek ráadásul szinte kivétel nélkül politikai jelentőségű perek, melyeket már nem érint a mostani alkotmánymódosítás. 

 

A teljes cikket a népszava.hu-n olvashatják.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    *    9    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.