Az MSZP elnöke pártja gazdaságpolitikai konferenciáján elmondta: háromkulcsos személyijövedelemadó-rendszert javasolnak, amelyben az átlagkeresetig 14-16 százalék, az átlagkereset kétszereséig 24-26, efelett pedig 29-32 százalék lenne az szja mértéke. Az átlag alatti nettó jövedelmeket növelnék, az átlagnál nagyobbakat csökkentenék – magyarázta, megjegyezve, hogy a leggazdagabbak adóterhelése így is kisebb lenne a 2010 előttinél. Ezen kívül lehetővé tennék, hogy a kiskeresetűek a családi adókedvezmény egészét igénybe vehessék.

A vitairat szükségesnek ítéli a hitelezés beindítását, fordulatot szorgalmaz a bankokkal kapcsolatos kormányzati politikában, az európai átlagra csökkentené a bankadó mértékét, az ágazati különadókat pedig megszüntetné.

A szocialisták azt is kezdeményezik, hogy az ország a következő ciklus elején csatlakozzon az euró “előszobájának” tekintett ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz. Mesterházy Attila úgy indokolt, hogy ez segítené a befektetői bizalom erősödését és hosszabb távú pénzügyi garanciát jelentene a sorozatos IMF-hiteleknél.

A pártelnök-frakcióvezető szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának “mérgező öröksége” a következő kabinet mozgásterét is szűkre szabja. Azzal számol, hogy 2014-re a bruttó hazai termék (GDP) a 2006-os, a fogyasztás a 2003-as, a beruházások pedig a 2000-es szintre esnek vissza.

Mindez – folytatta – azt jelenti, hogy bár az MSZP programja a társadalmi jólét folyamatos növelését célozza, a 2015-ös költségvetésben reálisan csak nagyjából 400-600 milliárd forint átcsoportosítására lesz lehetőség. Ezt a foglalkoztatás bővítésére, az oktatás fejlesztésére, az egészségügyi kiadások növelésére, a közbiztonság javítására és a szociális ellátások emelésére fordítanák.

Mesterházy Attila a 2014 utáni kormányzati teendők között említette a jogbiztonság helyreállítását, az Orbán-kormány által hozott törvények felülvizsgálatát, kiemelve, hogy ez nem jelenthet sérelmi politizálást.

Elmondta, hogy az egészségügyben és a közösségi közlekedésben átfogó átalakítást, a köz- és a felsőoktatásban jelentős mértékű korrekciót tartanak szükségesnek, de változtatnának a csúcsminisztériumi kormányzati struktúrán és a szociális rendszeren is, illetve megkezdenék a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításának előkészületeit. Ezek részleteit a következő hónapokban kidolgozzák.

Az MSZP elnöke fontosnak tartotta a Fideszhez közeli vállalkozások erőfölényének megszüntetését, a kis és közepes vállalkozásoknál a lánctartozások csökkentését.

A szocialista párt a pályakezdők álláshoz juttatásával, a szakképzés támogatásával és a diszkrimináció tilalmával igyekezne bővíteni a foglalkoztatottságot, és növelné a munkanélküli ellátásokra fordított összeget is, ügyelve arra, hogy ne gyengüljön a késztetés a mielőbbi elhelyezkedésre.

Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy támogatni kell a szociális szövetkezetek létrehozását, és szerinte egyelőre elengedhetetlenek a közmunkaprogramok is. De nem egy hónapra, négy órában és 47 ezer forintért kell munkát adni az embereknek – jelezte.

Az MSZP progresszíven adóztatná a tőkejövedelmeket is és fokozatosan csökkentené a munkára rakodó terheket – részletezte. Az áfa csökkentését a gazdaság kifehéredésének függvényében tartják lehetségesnek.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón Mesterházy Attila arra a felvetésre, hogy az adórendszer alapvető szabályait kétharmados jogszabályban rögzítette a kormányoldal, úgy válaszolt: javaslatuk modellértékű, abból indul ki, hogy rendelkeznek a szükséges felhatalmazással, de dolgoznak azokon a jogi megoldásokon, amelyekkel kétharmados többség hiányában is végre lehet hajtani az említett adóváltozásokat.

Azzal kapcsolatban, hogy hírek szerint Patai Mihály, a bankszövetség elnöke felajánlotta lemondását, ha a kormány mégsem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, a tranzakciós illeték pedig 1 helyett 2 ezrelék lesz, az MSZP elnöke azt mondta: nem a bankszövetség vezetőjének, hanem a pénzintézetekkel kötött megállapodást megszegő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kellene lemondania.

Vértes András, az MSZP vitairatának alapját adó háttértanulmányt kidolgozó GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke előadásában arról beszélt: tizenkét “siralmas”, elvesztegetett év után alapvető gazdaságpolitikai fordulatot kell végrehajtani 2014-ben.

Ehhez jogbiztonságra, kiszámítható üzleti környezetre van szükség – mondta, jelezve, hogy az európai árfolyam-mechanizmushoz csatlakozás “makroegyensúlyi horgonyt” jelentene Magyarországnak (függetlenül az euró bevezetésének időpontjától), a hiteles gazdaságpolitika és a befektetői bizalom visszaszerzése pedig több százmilliárd forint megtakarítást hozna az államnak, a vállalkozásoknak és az embereknek.

A szerdán bejelentett kiigazításról azt mondta: a kormány 370 milliárd forintot venne el “extrabankadóként” a pénzintézetektől, többet, mint amennyi a teljes, bankokon kívüli magyar gazdaságból származó társaságiadó-bevétel. Ezt olyan agyrémnek nevezte, ami “felzabálja a bankrendszer tőkéjét”, meggátolja a hitelezést.

Akar László, a GKI vezérigazgatója újságíróknak azt mondta: a tanulmányt az MSZP Táncsics Alapítványának felkérésére készítették el, “nem hárommilliárd, hanem nagyjából hárommillió forintért”, a szocialista párt pedig javaslataik minden lényegi elemét elfogadta.

(MTI)