Egy éve kezdte meg harmadik kormányzati ciklusát Orbán Viktor, ráadásul nem kisebb sikerrel, minthogy az országgyűlési választásokon ismét kétharmadot szerzett – igaz ehhez az is kellett, hogy a Fidesz saját képére formálja a választási rendszert, így 44 százalékos szavazati arány is elég volt a kétharmadhoz. A kormánypárt lendülete ezután sem állt meg, és simán behúzta az uniós és önkormányzati választásokat is. Amikor már mindenki azt gondolta, hogy a Fidesz-úthenger megállíthatatlan, akkor jött a feketeleves: október közepétől sorra robbantak ki a különböző botrányok, amelyek közvetve, vagy közvetlenül köthetőek voltak a kormányhoz.

A botrányoknak pedig meg is lett a hatásuk, a Fidesz népszerűsége nagyot zuhant, sokan elfordultak a párttól – legtöbbjük hasonlóan 2012-hez ismét a bizonytalanak táborát erősíti -, februárban pedig a Fidesz-kétharmad is odalett, amikor az ellenzéknek a veszprémi időközi választáson sikerült győznie egy olyan körzetben, amely az elmúlt választásokon mindig is erős Fidesz bástyának számított. Bár a választások után 1-2 évvel a kormánypártok népszerűsége mindig nagyot zuhan elsősorban akkor, ha népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia, Magyarországon ennek most az elsődleges okai azok a botrányok vagy rossz kormánypárti tervek voltak, amelyeket így, vagy úgy, de mindenképpen a Fideszhez lehetett kötni, hiszen a vártnál jobb gazdasági teljesítmény miatt megszorításokra nem volt szükség az elmúlt 1 évben. (2012-ben, amikor szintén lokális mélypontján járt a Fidesz támogatottsága, rengeteg megszorító intézkedést hozott a kormány.)

Valószínűleg Orbán Viktor sem arra számított, hogy 2015-ben elveszti a kétharmadot, és ennyi botránnyal/rossz intézkedéssel kell szembenéznie. A Ténytár összeszedte azt az öt legnagyobb buktát, amelyek véleményünk szerint leginkább hatással voltak a Fidesz számára kedvezőtlen folyamokra és a népszerűségvesztésre: 

1. A kitiltási botrány

Októberben robbant a bomba, hogy több kormányzati tisztségviselőt is kitiltottak az Egyesült Államokból korrupciós vádak miatt. Mivel 2010 óta ez volt az első komolyabb korrupciós vád, amelyben kormányhoz köthető személyek szerepeltek, a Fidesz kommunikációs csapata nem is tudta kezelni az ügyet. Gyakorlatilag mindenki máshogy kommunikálta a történetet, majd próbálták lekicsinyíteni az ügy jelentőségét, de amikor már éppen elcsendesülni látszott a történet, jött a “nagy lelepleződés”: Vida Ildikó, a NAV elnöke elismerte a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy ő is a kitiltottak listáján szerepel. Ráadásul azt is beismerte, hogy a kormány tudott erről, miközben korábban Varga Mihály például tagadta, hogy tudna arról, hogy a NAV elnöke, vagy más NAV tisztségviselők szerepelnek-e a listán. Az ügy körül egy valódi hazugsággyár épült.

A történet iróniája, hogy Vida Ildikó azóta is a NAV vezetője, annak ellenére, hogy az USA-ba nem utazhat be, és korrupciós vádakkal illették (a magyar ügyészség természetesen azóta sem nyomozott az ügyben). Az sem segített a korrupciós botrány felgöngyölítésében, hogy a következő hetekben/hónapokban újabb botrányok robbantak ki, eltervel a figyelmet az ügyről. 

2. Az internetadó ötlete

Lehet, hogy csak gumikacsa volt, elterelve a figyelmet a kitiltási botrányról, mindenesetre még nagyobb botrányt kavart az internetadó ötlete, amely évek óta nem látott tömegeket vitt az utcára. Október végén robbant a bomba: a kormány megadóztatná az internethasználatot, ráadásul, mint kiderült olyan ostobán, hogy az internetadó többe kerülne egy háztartásnak, mint maga az internet. A kormány gyorsan változtatott terven, és adatforgalom helyett 700 forintban maximalizálták volna az adó mértékét háztartásonként (vállalkozások esetében 5000 forint maximum), de a felháborodás nem mérséklődött, mivel sokan a sajtószabadság további korlátozását látták a terven (talán nem véletlenül, mégis milyen épeszű érv van az internet megadóztatása mellett?)

A hatalmas felháborodás (a Fidesz-szavazók többsége sem támogatta a tervet) és a rossz nemzetközi sajtóvisszhang miatt a kormány végül kénytelen volt kihátrálni, és Orbán Viktor maga jelentette be, hogy nem lesz internetadó, mindösszesen egy újabb nemzeti konzultáció, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét az internetről és a netadóról. 

A Fidesz népszerűsége viszont már ekkor jelentős zuhanásba kezdett, mivel az irracionális ötletet a lakosság semmilyen mértékben sem tudta befogadni.

A folytatás a Ténytár blogon olvasható el.