Ha az Index konstans növekedési pályáját nézzük – annak ellenére, hogy a strukturális, és szezonális okok miatt a konstans növekedési ütem távol áll a valóságtól –, láthatjuk, hogy a várt tervtől egyre jobban elmarad Magyarország. Ha a Fidesz 2020-ra valóban egymillió új munkahelyet szeretne, akkor be kellene hoznia a közel 165 ezer fős lemaradást is. Erre azonban a jelenlegi gazdasági környezetben nincs esély.

Hosszú távon az egymilliós tervnek akkor lenne realitása, ha rendeződne az európai adósságválság, és egy szinte soha nem látott világgazdasági konjunktúra venné kezdetét, amely húzná magával országunkat. Emellett még a 20 éve várt struktúrális reformoknak is meg kéne valósulniuk, erre azonban még csekélyebb az esély. Az egymillió új munkahely talán még ekkor sem jönne létre, ám a munkanélküliség mértéke visszatérhetne a 2000-es évek elején tapasztalt szintre, és a versenyszférában is beindulna a munkahelyteremtés – köszönhetően a hazai és külföldi kereslet bővülésének.

A feketegazdaság mérséklése is sokat segítene, de mérési adatok hiányában, nem tudni, pontosan hányan dolgoznak ilyen módon. Egy biztos, az eddigi gazdaságpolitika nem segítette a fekete, vagy akár a szürkegazdaság visszaszorítását. Az áfa- és járulékemelések, valamint a vállalkozói terhek kibővítése – telefonadó, tranzakciós adó, biztosítási adók – csak tovább rontanak a helyzeten.

Az utóbbi évtizedben 2010 első negyedévben volt ennél magasabb a munkanélküliségi ráta, akkor 11,8 százalék volt, tavaly pedig valamivel alacsonyabb, 11,6 százalékos szintet mértek a KSH szakemberei. Egytized százalék nem olyan nagy különbség. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy változatlanul magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A szezonális okok miatt a következő hónapokban javulás lesz megfigyelhető, idén azonban a rossz időjárás eredményeként várhatóan rosszabb lesz a termőév. Emiatt nem lesz olyan szintű dinamikus növekedés, mint tavaly.

Az adatokból látható, hogy a kormánynak nem sikerült megoldani a tartós munkanélküliség problémáját, azaz az állás nélküliek legnagyobb hányadát nem tudták visszaterelni a munka világába. A munkanélküliek legnagyobb arányát, több mint 50 százalékát még mindig ők teszik ki. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, nem lepődnénk meg, ha 2013 első negyedévében a munkanélküliségi ráta akár a 12 százalékot is elérné. A vállalkozások és vállalatok egyre nehezebb helyzetben vannak. Csak az olyan nagyberuházások segítenek a jelenlegi helyzeten, mint az idén beindult Mercedes gyár, de a szerződéskötés és a beruházás beindulása még az előző kormány tevékenységének köszönhető.

Bár az egy évvel ezelőtti szinthez hasonlítva, 59 ezerrel többen dolgoznak, a kormányváltást követő időszakhoz képest mindösszesen 1900-al dolgoznak többen. Havi szinten átlagosan 8333 fővel kéne bővülnie a betöltött állások számának, hogy megvalósuljon az egymilliós álom. Ehhez képest a havi növekedés 95 fő volt. A lemaradás tehát igen nagy. Persze ilyen irreális elképzelések mellett ez nem meglepő. A munkanélküliségi adatok fényében az is látható, hogy az aktivitási rátát sikerült növelni – aktívak aránya a teljes népesség körében –, tehát nem a munkanélküliek számának csökkentésével javult a helyzet.

Az írást teljes egészében az Egyenlítő blogon olvashatja el.