A 2009-es egy főre jutó GDP alapján készített rangsor egyfelől megerősíti azt, hogy elképesztő különbségek vannak életszínvonal, jövedelem és gazdasági teljesítmény terén az Európai Unió nyugati és keleti fele között.

Másfelől arra is utal az összeállítás, hogy Magyarországnak a Dunától keletre eső része, valamint a dél-dunántúli régiója inkább a kelet-, mintsem a közép-európai térséghez tartozik. Legalábbis ezt jelzi, hogy a hétből négy magyarországi régió is bekerült a húsz legszegényebb térség listájára (míg a legmagasabb GDP-t termelő húszas listán egy magyar régió sincs); a rangsorban egyébként 271 európai uniós régió szerepel.

Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl térségei vannak hazánkban a legrosszabb helyzetben. A négy lemaradó közül még a legjobban teljesítő dél-dunántúli régió is csak az EU27-ek átlagos vásárlóerejének 45 százalékát éri el, és itthon csak a közép-magyarországi régió tudta meghaladni az átlagot (mindössze 5 százalékkal).

Az alsó húsz további helyeit Bulgária, Románia Lengyelország régiói viszik el, a lengyelektől szintén a keleti országrészben lévő térségek kerültek a szégyenlistára (amelyen az utolsó öt helyből négyet bolgárok foglalnak el). Vagyis teljesen kimarad belőle a közép-európai térség többi volt szocialista állama, így a szomszédos Szlovénia, vagy a visegrádi négyesbe tartozó Szlovákia és Csehország. Sőt ők inkább büszkék lehetnek. Prága a hetedik helyre került a legjobb és leggazdagabb régiók között – de így is két hellyel lemaradt az uniós átlag GDP-jének 178 százalékát produkáló, és ezzel ötödik helyet megszerző pozsonyi régió mögött.

A teljes cikket az Indexen olvashatja el.