Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják “szellemi identitásukat”, vallásukat, kultúrájukat, “mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa”. A politikai korrektség fenntartása érdekében “egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk”.

Ugyanakkor létezik “egy rejtett Európa” is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy “ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen” – mondta Orbán.

Hozzátette: van egy értelmezése az “európai történelemnek, az európai jövőnek”, amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.

Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: “karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget”.

Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.

Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban “egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái” – mondta.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. “Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket” – mondta.

Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest “sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”. Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban “klubrendezvények” a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: “nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat”.

A teljes cikket a Népszava Online-on olvashatja el.