
Bár 3050-ről 2750 milliárd forintra zsugorodott össze a nyugdíjkassza az utóbbi egy évben (a mintegy 300 milliárd forintos csökkenést a szolgálati- és a rokkantnyugdíjak átminősítése, és a pénztárból való kiemelése magyarázza), a jelek szerint folytatódik a zsugorodása. Legalábbis a jövő nyugdíjasai markánsan kevesebb járulékra számíthatnak, ugyanis az Orbán-kormány nem törölte el azt az 1997-es törvényt, ami egyrészt egy új képlettel erőteljesen csökkentené az időskori ellátás alapját, másrészt bruttósítaná a nyugdíjakat, pontosabban a bruttó átlagkereset után számolná azokat.
A kormány, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, lépéskényszerben van, ugyanis az 1997-es törvényben számos csapda lapul – amibe értelmezéstől függően vagy a kormány eshet bele, vagy a jövő nyugdíjasai járhatnak pórul. Nagyon röviden az előzményekről annyit, hogy eddig a nettó jövedelem alapján kalkulálták ki az időskori ellátást. A nettó kifejezés 2007 végégig annyit tett, hogy a keresetből csak a személyi jövedelemadót vonták le, 2008-tól azonban a nettó úgy jött ki, hogy a személyi jövedelemadón kívül a mintegy 10 százalékos társadalombiztosítási járulékokat is levonták.
Ám a törvény ebben az esetben szót sem ejt a bruttó tartalmáról, azaz nem deklarálja, hogy ez a nettó bér, a levonandó adó és a járulékok együttesét jelenti, avagy csak a nettó bért, és a 16 százalékos adót. És ez nem csekély különbség, hiszen amennyiben csak az adó számít bele a “nyugdíjas bruttóba”, akkor egy bruttó 200 ezer forintos keresetnek mintegy 85-90 százaléka, olyan 170-180 ezer forint számít bele a “nyugdíjalapba”. Ráadásul az adószakértők szerint automatizmus, hogyha egy jogszabály bruttó jövedelem alapján számol, akkor az így keletkezett jövedelem is bruttónak tekinthető, magyarán adózik.
Csakhogy a törvény meglehetősen pongyola, ugyanis egy szóval sem említi, hogy a 2013-tól kalkulált időskori járandóságok adóznának. Azaz egyrészt nem tudni, hogy megsarcolja-e a kabinet 2013-tól, és így az sem egyértelmű, hogy csak a 16 százalékos adókulcsot vonná-e le a kabinet, vagy a több mint 10 százalékra rúgó járadékokat is. Amennyiben nem adóztatná meg a bruttó kereset alapján kihozott nyugdíjakat az mindenképp komoly veszteséget jelentene a központi költségvetésnek, ugyanis a 2013-tól megállapítandó nyugdíjak jelentősen magasabbak lennének, mint az idén számolt járandóságok. Márpedig a miniszterelnök világossá tette, hogy a nyugdíjkiadások kizárólag a nyugdíjkasszából finanszírozhatóak, és annak hiányát az állam nem pótolja ki rendre-másra, mint tette azt a múltban.