Erről Karolina Kottova, a testület egyik szóvivője beszélt hétfőn Brüsszelben, az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva. További részleteket a szóvivő nem közölt, csupán arra emlékeztetett még, hogy a témában Olli Rehn pénzügyi és gazdasági felelős az illetékes. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei az Európai Bizottság javaslatára a múlt hónapban döntöttek úgy, hogy a túlzott államháztartási deficit miatt Magyarország ellen régebben indított eljárás folytatódik. Az akkor kiadott közlemény is utalt arra, hogy a következő lépések egyikeként – mivel euróövezeten kívüli országról van szó – Magyarország esetében a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztése is felmerülhet.

Nem a kohéziós támogatások felfüggesztése az egyetlen lehetőség az eljárás folytatására. A bizottság és a pénzügyi tanács dönthet további információk kéréséről vagy ajánlások megfogalmazásáról is. Amikor a pénzügyminiszteri tanács januárban határozott az eljárás folytatásáról, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a kormány minden szükséges döntést meghoz annak érdekében, hogy az államháztartás hiányát jövőre is az előírt, a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3 százalékban meghatározott határ alatt tartsa. Túlzott deficit miatt huszonhét uniós tagállam közül huszonhárom ellen folyik eljárás az unióban.

Ilyen okból még nem volt példa arra, hogy az EU felfüggesztette volna a kohéziós támogatásokat. Más okból ugyanakkor már tartottak vissza uniós kifizetéseket korábban. Bulgária például több százmillió eurós nagyságrendű összegtől esett el 2007-es csatlakozása után, elsősorban a korrupció elleni harc elégtelensége miatt. Rehn biztos a pénzügyi fegyelmet szigorító (az EU magyar elnöksége alatt kidolgozott), úgynevezett hatos jogszabálycsomag elfogadása után már többször említette, hogy a bizottság azonnal élni kíván mindazokkal az eszközökkel, amelyek a pénzügyi fegyelem betartatására rendelkezésére állnak. Akkor ő is jelezte azt, hogy míg az euróövezeten belüli országoknál bírság vagy letét fizettetéséről lehet szó, a zónán kívüli tagállamok esetében az uniós támogatások felfüggesztése jöhet szóba – írja az MTI.

Pénzügyi szankciót az érvényes joganyag szerint a pénzügyminiszteri tanács akkor róhat ki, ha egy tagállam sorozatosan nem teljesíti az uniós ajánlásokban megfogalmazottakat. Ilyen fenyegetéssel az unió eddig még nem élt, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági válság miatt több tagállam számára meghosszabbították az ajánlások teljesítésének határidejét. Magyarország ellen a túlzott deficit miatti eljárás 2004 júliusa óta folyik, ez a legrégebben ilyen folyamatban levő eljárás egy tagállam ellen. A következő állam a sorban Nagy-Britannia, amely ellen 2008-ban indítottak hasonló eljárást. Amikor januárban Olli Rehn bejelentette, hogy a bizottság a procedúra további folytatását javasolja Magyarország ellen, azt is kijelentette: az eljárás “nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”. Több, különböző politikai színezetű kormány közös “termékéről” van szó – fogalmazott a finn biztos akkor.

A teljes cikket a 168 óra Online-on olvashatja el.