Várhatóan június végéig – amíg 194, nagyrészt vezető beosztású bíró nem távozik – nem hajlandó módosítani a nyugdíjkényszert előíró passzusokat a Fidesz-KDNP, márpedig az Európai Bizottság nem fog beletörődni a foglalkoztatási csoportot diszkrimináló, így az uniós joggal ellentétes törvényekbe. A Bizottság egyébként holnap dönt a további lépésekről.
Visszamenőleges hatállyal nem alkothatnak, illetve módosíthatnak törvényt – információink szerint ez lesz az Orbán-kormány érve arra, miért nem helyezhetők vissza posztjukra azok a bírók, akik az alaptörvénybe és az új sarkalatos jogszabályokba vésett, diszkriminatív nyugdíjszabályozás miatt június 30-ával elveszítik munkájukat.
Forrásaink szerint addig húzza majd a Fidesz-kabinet az időt az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárásában érintett jogszabályok módosításával, amíg a nyugdíjba száműzött bírók első csoportja, 194 bíró, illetve köztük elsősorban a 121 igazgatási és szakmai vezető jogviszonya megszűnik.
Ők azok a bírák, akik a jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62. életévüket már 2012. január 1-je előtt betöltötték, így az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében januártól felmentési idejüket, közülük 140-en pedig március első napjaitól már szabadságukat töltik. A távozásra kényszerülő csaknem 200 bíró talán jelentéktelen aránynak tűnik a 3000 tagot számláló bírói karban, ám a most nyugdíjba parancsoltak többsége az ítélkezési gyakorlatot meghatározó és vezető pozícióban dolgozó, magyarán a legnagyobb tapasztalattal rendelkező bíró.
Így a szervezet felső vezetéséből mindenképpen távozásra kényszerül például Kozma György, a Kúria közigazgatási kollégiumvezetője, aki 1949-ben született, csakúgy mint Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke ugyanis 1945-ben. Eltávolítják posztjáról Ujkéry Csabát, a volt Somogy Megyei Bíróság, a mai Kaposvári Törvényszék elnökét is, hiszen ő 1943-as. Ugyanígy Halász Zsolt, az eddigi Nógrád Megyei Bíróság, a mai Balassagyarmati Törvényszék elnöke 1948-as, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke pedig 1944-es születésű, tehát nekik is menniük kell.
Noha a vezető posztok pályázóiról egyelőre semmit sem hallani, az már biztos: az új kollégiumvezetőket és elnököket a fideszes igazságszolgáltatási “reform” révén kontrollálatlan hatalomhoz jutott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, illetve a Kúria esetében az új főbíró választja majd ki. Ebben pedig gyakorlatilag senki sem ellenőrizheti Handó Tündét (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét) és a Kúria-elnök Darák Pétert. Márpedig az OBH-elnök már kiírta a pályázatokat a 194 nyugdíjazott bíró helyére, az eljárások január 31-ig be is fejeződtek, és már csak a kinevezések vannak hátra. Ráadásul az OBH-nál informálisan cáfolták azt a korábbi információnkat, hogy ezeket az eljárásokat felfüggesztették volna addig, amíg az EB kötelezettségszegési eljárásával érintett szabályozás ügye nem rendeződik. Így szinte biztos, hogy Brüsszeltől függetlenül saját választottjaik kerülnek a posztokra.
Márpedig az EB a holnapi ülésén dönt arról, folytatja-e a Magyarország ellen indított európai uniós kötelezettségszegési eljárások valamelyikét vagy sem – jelentette be Viviane Reding. Az uniós igazságügyi biztos kiemelte: a szokásos heti ülésre a testület előtt már ismert lesz a múlt hónapban az Orbán-kormány által küldött válaszok értékelése. Mint ismert: az EB még januárban indított három kötelezettségszegési eljárást a jegybank függetlenségét érintő, a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó törvények miatt. Az Orbán-kormány folyamatosan félretájékoztatta a hazai közvéleményt az ügyben, bagatellizálva az eljárás lehetséges következményeit, sokszor technikai kérdéssé leegyszerűsítve, vagy éppen a nemzeti önrendelkezést sértő szimbolikus támadásként beállítva a jogi aggályokat. Végül olyan választ küldtek Brüsszelnek, amely noha máig sem nyilvános, a kormányszóvivő közlése szerint lényegében egyik eljárással érintett törvénynél sem hajlandó lényegi módosításokra.
Éppen ezért nem meglepő, hogy bizottsági forrásból az MTI úgy értesült, hogy a testületnél az orbáni válaszok után az egyes eljárásoknál különböző döntésekre számítanak, azaz lesz, ahol a procedúra várhatóan nem folytatódik, és lesz olyan eljárás, amelynél a testület még kiegészítő információkat kér, vagy akár tovább is lép. Lapunk forrásai szerint az már biztos, hogy a foglalkozási csoportot, a független igazságszolgáltatás dolgozóit diszkrimináló nyugdíjszabályozás esetében – amelyen nem hajlandó változtatni a kabinet – az EB további intézkedéseket tesz, így az eljárás második szakaszát jelentő úgynevezett indoklással ellátott véleményt fogalmaz majd meg, majd akár bírósági szakaszba is juthat az eljárás. Ez egyébként lapunk információi szerint nemcsak a bírói, hanem a jegybanktörvény, valamint az adatvédelmi ombudsmani poszt esetében is valószínűsíthető.