„Pokorni nem lett az ellenzéki pártok híve, most is azt mondja, amit a Fidesz oktatási kérdésekben korábban képviselt. Az kétségtelen, hogy Hoffmann felől nézve Pokorni és Magyar között alig látszik a távolság, de ez csak az extrém perspektíva miatt van így. Pokorni még mindig ellenzi a tandíjat és a 6+6-os iskolaszerkezetet, garantálná a kis vidéki főiskolák megmaradását –mind olyan elképzelés, amely aligha áll összhangban a korábbi reformokkal. Viszont nem támogatja, hogy az iskolákat elvegyék az önkormányzatoktól, nem gondolja, hogy túl sok a diplomás, és nem hisz abban, hogy a közeljövőben a pedagógusoknak több pénzt tudnak adni, ezért nem is kábítaná ezzel őket.” – olvasható az elsőOrbán-kormány oktatási minszteréről.

„Ettől nem lett kevésbé fideszes, más ügyekben ugyanazt mondja, mint a pártja, legalábbis hallható köhintés nélkül szavazza meg az előterjesztéseket. A saját témájában viszont ragaszkodik a véleményéhez. Ez hírértékű. De csak azért, mert Magyarországot olyan párt kormányozza, amelyben a vezetőtotális hatalmat gyakorol, ezért tűnik szokatlannak a demokratikus, konzervatív pártoknál mindennapos jelenség: a képviselőknek is van meggyőződésük, önálló akaratuk. Senki nem kapja fel a fejét amiatt, mert a kormányzó német kereszténydemokratáknál a párt egyes képviselői mást mondanak, mint a kancellár. A republikánusok elnökjelöltek ezekben a napokban is nyilvánosan vitatkoznak egymással. Orbán Viktor el tudta fogadtatni a párttársaival, hogy ennek ellenkezője a normális.” – folytatja értékelését Ónódy-Molnár, és a konklúzió már kicsit ki is lóg az eredeti témából:

„Pedig az (lenne) a normális, hogy ha egy képviselővállalhatatlannak tart egy tervezetet, felemeli a szavát vagy nemmel szavaz. Mint Bús Balázs tette a hajléktalanok elzárását lehetővé tevőtörvénymódosításnál. Vagy mint azok a frakciótagok, akik az eva eltörlése ellen (részleges sikerrel) felléptek. Ezt hívják máshol parlamenti politizálásnak. Ezért választunk több száz képviselőt, különben frakciónként egy is elég lenne. Még az sem kizárt, hogy néhányan rájönnek, a nem ortodox gazdaságpolitika a szakadékba vezet. A jövőtalán elkezdődött.”

A teljes írást a nol.hu-n olvashatja el.

Kép forrása: pokornizoltan.hu