Távol álljon tőlünk, hogy ok nélkül diktatúrázzunk, de ha ez a javaslat megvalósul, akkor az új választási törvénnyel kiegészítve a Fidesz gyakorlatilag minden ellenfelét ellehetetlenítené. Az ellenzéki pártoknak így ugyanis nemcsak hátrányból kellene indulniuk, de nem lenne pénzük kampányra, hirdetésre, de még a normális működésre sem. Miközben a Fideszt e téren sem kell persze félteni.

Aki olvasta az elmúlt hetek és hónapok híreit, tudja: a Fidesz korábban elképzelhetetlen szintre emelte a politikai korrupciót. A Simicska Lajos tulajdonolta Közgép sorra nyeri az állami pályázatokat milliárdos-tízmilliárdos értékben, és ahhoz nagyon naivnak kell lenni, hogy azt gondoljuk: a Fidesz korábbi gazdasági igazgatójának, az Orbán Viktor által előző ciklusában kinevezett APEH-elnök tevékenységének semmi köze nincs a párthoz. Kétharmados kormánypártként a Fidesz az eddigi mandátumarányos állami támogatásból is többet kapott, mint a többiek – amivel egyébként nincsen probléma –, de azt is tudjuk, hogy több pénzből könnyebb tartalékolni is. A Fideszért tehát nem kell aggódnunk. A többi pártért annál inkább.

Legyen példánk a 2009 óta létező LMP. Korrupció a párthoz nem köthető, hiszen nemrég alakultak. A 2010-es kampány eladósította a pártot, tartozásaikat állami támogatásból fizették-fizetik vissza. Ha ez a forrásuk megszűnik, az LMP-nek semmi nem marad: tartalékaik nincsenek, rúghatják ki a titkárokat, alkalmazottakat, a szakértőket és tanácsadókat. Kampányolni, lakossági fórumokat tartani, megmutatni magukat és tevékenységüket esélyük sem lesz. A párt lényegében lehúzhatja a rolót, és egyetlen reménye az lesz, hogy bekerülnek egy új parlamentbe, amely megváltoztatja a szabályokat. Más mértékben, de lényegében ugyanez vonatkozik az MSZP-re és a Jobbikra is.

A javaslat veszélyessége az, hogy aki nincs tisztában a demokrácia működési költségével, még támogathatja is. Kevesebbet keresnek a politikusok? Nagyszerű! Nem kapnak pénzt a pártok? Még kiválóbb. Csakhogy ennek a járulékos költségei iszonyú nagyok lehetnek. Ha a pártok nem jutnak állami forráshoz, túlélésük érdekében más módszerekhez kell folyamodniuk. És ezek a módszerek egytől-egyig rosszabbak, mint az adóforintokból való működés. Ezek ugyanis korrupciós technikák, amelyeket a Fidesz egészen sikeresen alkalmazott az elmúlt két évben.

Az ellenzék lehetősége egy ilyen helyzetben az lenne, hogy a pénz érdekében beáll különböző érdekcsoportok (külföldi szervezetek, bankok, cégcsoportok) mögé, akik természetesen saját hasznukat akarják a magyar választópolgárokkal szemben. Ez egy olyan dilemma, amiben az ellenzéknek nem jut jó választás: ha nem akarnak politikai pártból üzleti lobbi-csoporttá változni, akkor eltűnnek a süllyesztőben, mert nem lesz pénzük még egy sajtóközlemény kiadására sem. A Fidesz célja pontosan ez: így nem lehet majd kampányolni, és elmondani az embereknek, milyen alternatívák léteznek a Fidesz katasztrofálisan eredménytelen és mérhetetlenül korrupt, szegényellenes kormányzásával szemben.

Ez ilyen egyszerű, és ami még nagyobb baj: valóban megtehetik. És ezt tudjuk, mit jelent a Fidesznél. A párttámogatás és a választási eljárásokról szóló szabályok további megváltoztatásával pedig nemcsak azt biztosíthatja be a kormánypárt, hogy a többieknek ne legyen pénze kampányra, hanem azt is, hogy kizárólag ő maga kampányolhasson. Ha pártok számára nem lehet majd reklámozni – ilyen javaslat is elhangzott már –, akkor az ellenzék tényleg elnémul. A Fidesz pedig a Széchenyi terv, az Erzsébet utalvány és hasonló kezdeményezések mögé bújva folytathatja saját sikerpropagandáját.

Ez sokkal több annál, hogy elegancia hiányát emlegessük. Ez a parlamentáris demokrácia szétzúzása. A magyar demokráciának sok hibája van és volt – de ami helyette épül, annak egyetlen előnye sincsen. Persze ezt Orbán Viktor  és Simicska Lajos biztosan másképp gondolja.