Polgárháborút vizionálni, a tiszaeszlári vérvádat felújítani, a homoszexualitás legapróbb megnyilvánulásait – lényegében magát a homoszexualitást – börtönnel büntető törvényjavaslatot benyújtani nyilvánvaló őrület. Európai ember nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon „elkerülhetetlen” egy polgárháború, ahogyan azt sem, hogy a magyarországi zsidók faji-kulturális okokból áldoznak fel keresztény szűzlányokat, a melegeket büntetni pedig pontosan annyira ésszerű, mint üldözni a vörös hajúakat.

A Jobbik egyre szélsőségesebb politikájának legújabb termékei ezek. Az okok megértéséhez fontos látni, hogy a Fidesz-kormány lényegében végrehajtja a Jobbik programját, így Orbán kihúzza a szőnyeget a szélsőjobbosok lába alól, akiknek végül csak azok a témák maradnak, amit a Fidesz első embere már tényleg nem vállalhat fel, mert annyira kínosak. Aki azonban figyelte a Jobbik politikáját, tudja, hogy ez a fajta szélsőségesség nem újdonság náluk: butaságával, Gárda-egyenruhájával, nyelvtudásának hiányával az országot napról-napra lejárató Szegedi Csanád EP-képviselő például beszélt már „államilag támogatott cigánytenyészetről”. A hasonló képességekkel megáldott Zagyva György Gyula karikás ostorral fenyegetett újságírókat, Novák Előd érdemben még nem cáfolta, hogy ő szerkesztené a neonáci, zsidók kiirtására rendszeresen felszólító kuruc.info oldalt, és a sort még igen sokáig lehetne folytatni, például a Borsod megyében felállítandó kényszergettók elképesztő ötletével.

A magukat nemzeti radikálisnak hívó szélsőségesek egyre nyíltabb hülyeségének egyetlen előnye van: a Jobbik elkezd ugyanis végre annak látszani, ami. Azt ugyanis a választók is felismerik, hogy ami úgy néz ki, mint egy náci, és egészen pontosan úgy viselkedik, mint egy náci, az többnyire náci is. Azt pedig megtanultuk történelemből, és tudjuk tapasztalatainkból, hogy ilyeneket nem érdemes támogatni. Ha lehet ilyet mondani, a Jobbikkal nem is az a fő gond, hogy szélsőséges, hanem az, hogy egyáltalán nem érdekelt Magyarország sikerében, felemelkedésében. A Jobbik politikájából jól látszik: minél rosszabb az országnak, nekik annál jobb. Ennek érdekében bármikor változtathatják ideológiájukat, amelynek egyetlen központi eleme, hogy ellenségképekre épül: hol a cigányságot gyűlölik, hol az Európai Uniót, hol a zsidókat, hol pedig a már nem is létező kommunistákat. 

A Jobbik nem szélsőségessége miatt veszélyes, hanem a gátlástalansága miatt. Számukra szemmel láthatóan nem létezik olyan erkölcsi-politikai határ, amit ne lehetne áthágni, ha szavazókat szerezhetnek vele. Nincs olyan képviselő a frakciójukban vagy a párt vezetésében, aki azt mondaná, hogy bizonyos dolgokat nem lehet kimondani, propagálni pedig főleg nem, legyen szó akár polgárháborúról. A Jobbik most éppen szélsőséges pártként viselkedik, mert ez a tér nem foglalt a politikában, de adott esetben bármikor behúznának jobbközépre is. Nekik mindegy. Teljesen mindegy, milyen ideológiát vallanak, és teljesen mindegy, ártanak-e ezzel Magyarországnak. Ahogyan Tamás Gáspár Miklós írta: a Jobbik valóban jéghideg.

Természetesen jogos a felháborodás, ami a vérvád emlegetését, az uniós zászló elégetését, Juhász Oszkár polgárháborúzását vagy Mirkóczki Ádám homofób törvényjavaslatát követi. Sőt, sokkal nagyobb felzúdulás is indokolt lenne, ekkor éreznénk, hogy valóban kulturált, európai országban élünk. De a Jobbikban igazán nem a Mirkóczki-Zagyva-Juhász tengely igazán veszélyes, hanem a mérsékelt politikusként és kvázi-náciként egyaránt kiválóan eladható Vona Gábor. Aki megtestesítője az elv nélküli politikusnak, akinek tökéletesen mindegy, mit mond, és mit szavaz meg a parlamentben, hogy milyen károkat okoz ezzel, ha éppen népszerű, amit csinál.

A Jobbik és az általa képviselt ideológia attól függetlenül jelent veszélyt Magyarországra, hogy képviselői megnyilvánulásai éppen mérsékeltebbek vagy szélsőségesebbek. Ezt érdemes észben tartani nemcsak választások alkalmával, de akkor is, ha a magát jobbközépnek nevező kormánypárt pontról-pontra hajtja végig a Jobbik programját. Ennek a történelem során még soha nem lett jó vége; ideje tanulnunk ebből.