Ami igazán meglepő, hogy a kormány bármiféle engedmény, gesztus vagy politikai lépés helyett fogadkozik, hogy „tíz éven belül úgyis visszajönnek”, majd folytatja pontosan azt a politikáját, ami külföldre kergeti a fiatalokat. Holott a kivándorlási szándék okai nem a hazaszeretet hiányában keresendők, hanem teljességgel racionálisak. Magyarország ma élhetetlen a fiatalok jelentős többsége számára.
Tibor huszonnyolc éves. Az ELTE bölcsészkarának elvégzése után némi kitérővel a repülésbiztonság területén helyezkedett el. Kiváló nyelvtudásának és elhivatottságának köszönhetően alig egy év elteltével már vezető beosztásban dolgozott, aztán jött a MALÉV csődje, amely cégének is beszállítója volt. Most munkát keres, közben könyvkritikákat ír. Ákos orgonista, felesége, Kamilla szintén klasszikus zenész. Mindketten kiváló eredménnyel végeztek és több versenyen szerepeltek hasonló sikerrel. Már külföldön élnek, mert állításuk szerint Magyarországon képtelenség lenne felnevelniük a gyereküket. A példák igaziak, a neveket elváltoztattuk. Ákos, Tibor és Kamilla nincsenek egyedül.
Egyre többen látják úgy, hogy az emberhez méltó életet csak külföldön találhatják meg. Mindebben semmi meglepő nincsen, sőt, még politika is kevés. A fiatalok nagy része nem azért vállalna munkát külföldön, mert itt akarja hagyni az országot, hanem ennek ellenére. A kormány tisztában van a problémával, hiszen az elmúlt hetekben többször is reagáltak rá, mégsem tesz semmit. Illetve, amit tesz, az sokkal inkább elősegíti, mint megállítja az elvándorlást. Közvetlenül azután például, hogy a Tárki felmérése megállapította ezt az elképesztő, 50%-os elvándorlási hajlandóságot, a kormány javaslatot fogalmazott meg.
A javaslat csökkentené a pályakezdő fiatalok minimálbérét, hogy ezzel csökkentse a pályakezdő munkanélküliek számát is. Mindezt úgy, hogy közben a kormány hetek óta óriásplakátokon hirdeti a legújabb Nemzeti Konzultáció keretein belül, hogy a 93 ezer forintos minimálbért meg kellene emelni. Ehhez képest a kormány azt üzeni a fiataloknak, hogy érdemes maximum 50-60 ezer forintért napi nyolc-tíz órában dolgozni. Erre pedig ők érthető módon azt válaszolják, hogy a francokat, hiszen abból ételre még futja, de egy lakás rezsijére már semmiképp, hát még a lakásra…
Szerencse azonban, hogy a kormány nemcsak a foglalkoztatás, de a lakáshelyzet kapcsán is megpróbálja segíteni a rászorulókat. Először is újra bevezette a szocpolt, amit alig néhány ezren tudnak igénybe venni, és semmire nem elég, másodszor pedig végtörlesztéssel segítette azokat az ifjú párokat, akiknek egyébként is volt pénzük, a felső tíz százalékot. No de legalább az oktatást rendbe tette a Fideszt, mostantól például jogásznak és közgazdásznak (két olyan szakmáról beszélünk, amelyben nem kiemelkedően magas a munkanélküliség, hogy finoman fogalmazzunk) csak a leggazdagabbak gyerekei mehetnek, nyilván a társadalmi igazságosság alapján. Persze a többi szakokon is megfizethetetlen mértékű, többszázezres tandíjat kell fizetnie annak, akinek nem jutott állami hely – vagy eladósodhat egy életre diákhitelből.
Aztán van itt még csomó fiatalbarát intézkedés: iskolaőrség, Wass Albert- és Nyirő József-oktatás, telefonadó, egekig emelt jövedéki adók a szórakozásra, Európa egyik legdrágább benzinára, chipsadó, burkolt ingatlanadó, csekkadó, a vállalkozásokat ellehetetlenítő járulékrendszer. Csupa-csupa fiatalbarát intézkedés. Egy olyan országban, ahol a Simicska-kormány magyaráz a vállalkozás szabadságáról, egy Schmitt Pál a megszerezhető tudás fontosságáról, Kövér László emberi értékekről, Orbán Viktor pedig Magyarország felemelkedéséről, a fiatalok többsége úgy érzi, nincsen maradása. Ami ennél is rosszabb hír, hogy a tehetségesebbek mennek külföldre, ami pedig tökéletesen jelzi a magyar közállapotokat, hogy a legszegényebbek előtt még ez az út is zárva áll.
Persze mi is azt szeretnénk, ha a fiatalok maradnának. Kormányzati lépések híján azonban egyre többen akarják majd elhagyni az országot. Ha pedig a kormány így folytatja, kis túlzással végül tényleg csak az idősek és a Fidesz barátai és üzletfelei maradnak az országban.