Az MSZP politikusai nem járnak a fellegekben: ők is tökéletesen tudják, hogy a kétharmados jobboldali többségű parlament nem fogja törvényerőre emelni az ötletet. Így azt kizárólag a Fidesz előzetes regisztrációról szóló javaslatára adott reakcióként érdemes értelmezni, amely a szűk kisebbségnek kedvező politikával szemben az egyenlőség mellett teszi le a voksát.

A választási rendszerről, a kötelező szavazásról és előzetes regisztrációról szóló vita lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy elmondják véleményüket a társadalomról. A választási rendszer elsőre meglehetősen elvont ügye ugyanis valóban befolyásolja a társadalmi-politikai életet Magyarországon. Hogy egyetlen példát mondjunk: azok a szavazói csoportok, akik nagy arányban vesznek részt a választáson, sokkal fontosabbak a politika számára, mint azok, akik elkerülik az urnákat. A legszegényebbek, a legalacsonyabban kvalifikáltak, a fiatalabbak és a falun élők ritkábban képviseltetik magukat szavazásoknál, így a politika kevésbé is törődik velük. Az MSZP javaslata arról szól, hogy a baloldalnak ezek a választói rétegek is fontosak.

A javaslatnak lennének azonban más előnyei is, szemben például a Fidesz tervezte előzetes regisztrációval. A regisztráció ugyanis megduplázza a választási kampányt: lenne egy kampány azért, hogy az állampolgárok elmenjenek regisztrálni, és két hónappal később egy másik azért, hogy a „megfelelő” pártra szavazzanak. Ez drágább és fölösleges megoldás, ráadásul a magyar névjegyzék-rendszerrel kapcsolatban soha semmilyen probléma nem merült fel, legalábbis az elmúlt huszonkét évben; szemben például a kopogtatócédulákkal, amit persze megtartana a Fidesz, mert az nekik kedvez. A kötelező szavazás rövidebb, olcsóbb kampányt eredményezne, többek között ezért is vezették be Belgiumban vagy Ausztráliában.

A Fidesz sokszor hivatkozik arra, hogy 2010-ben történelmi felhatalmazást kapott az országtól annak átalakítására. Mindebben annyi igazság van, hogy valóban nagy többséggel nyertek, de korántsem kétharmadossal, és az emberek jelentős része távol maradt ettől a voksolástól is. Így aztán meglehetősen furcsán hat, amikor Orbán Viktor és kormánya a szavazófülkékben lezajlott forradalomról beszél, különösen, hogy a párt választási programja egy üres semmi volt, az emberek tehát nem tudhatták, mire szavaznak. Mellesleg ha tudták volna, biztosan nem tették volna. Minden kormányra igaz, hogy annál nagyobb a legitimitása, minél többen szavaznak rá. A választói akaratot pedig tükrözi a jelenlegi választási rendszer, amit pedig a Fidesz bevezetett, az még tovább fogja torzítani ezt az eredményt.

További előnye lenne a kötelező szavazásnak – bár erről jelenleg is zajlik a vita –, hogy az a szélsőségek ellen hat. Lehetnek olyan történelmi helyzetek, amikor ez nem igaz, de többségében biztosan igen. Az alacsony részvétel a jól szervezett és fanatikus rajongótáborral rendelkező pártoknak kedvez. Magyarországon a Jobbik pontosan ilyen. A társadalom többsége azonban nem fanatikus, és nem is szélsőséges, így aligha jelentene komoly veszélyt a kötelező szavazás bevezetése a demokráciára. Különösen, hogy a kötelező szavazáson csak elmenni muszáj, szavazni nem: az állampolgár kifejezheti véleményét a szavazócédula üresen hagyásával is.

Az előzetes regisztrációval az egyik probléma tehát az, hogy szavazói csoportokat rekeszt ki a választásból, a másik, hogy általánosságban kedvez a szélsőségeknek. A Fidesz persze azért vezetné be, mert úgy tartja, jelen esetben ez saját előnyére válhat, de a későbbiekben a regisztráció komoly problémát okozhat a jobboldalnak is. Orbán Viktor és kormánya azonban számtalan alkalommal bizonyította, nem lát négy évnél tovább, kivéve, ha munkahelyek megteremtéséről van szó, mert akkor kapásból megnyílnak az évtizedes perspektívák. Előzetes regisztráció tehát lehet, hogy lesz, kötelező szavazás pedig biztosan nem. Holott előbbi előnyei egyáltalán nem ismertek, utóbbi ellen pedig kizárólag a változtatástól való félelem szól.