“Baka András szerint a kormány azzal, hogy a megszűnő OIT, valamint elnökének teljes jogkörét – továbbiakkal kiegészítve – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének korlátlan, egyszemélyi döntési jogosultságába utalja, egy “rendkívüli és Európában példátlan eszközökkel felruházott, minden felelősség nélküli külső igazgatási vezetőre” bízza az igazságszolgáltatás irányítását. Az Országgyűlés által 9 évre, kétharmados többséggel megválasztandó OBH-elnök ugyanis egyedül határozhatja majd meg, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon. Ráadásul személyi és egyéb döntéseit “a legkisebb mértékben” sem befolyásolhatja az elvben a felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) elnevezésű, 15 bíróból álló szerv. Annak ugyanis “érdemi jogköre nincs, véleményez, az elnök számára jelzést fogalmazhat meg és azokból a bírókból áll, akiknek előmenetele, teljesítményének értékelése teljes egészében az ellenőrzött személytől függ” – emlékeztetett Baka. Azt is felrótta, hogy az OBH elnöke nem tartozik majd politikai felelősséggel, ráadásul kinevezési jogköre ellentétes az Alkotmánybíróság (Ab) vonatkozó határozatával, valamint a Velencei Bizottság állásfoglalásával. Úgy vélte, súlyosan kifogásolható az OBH elnökének másik új jogköre is, amely szerint az eljáró bíróság kijelöléséről is ő dönt, ugyanis ez a jogkör ellentétes a törvényjavaslatban megfogalmazott, törvényes bíróhoz való joggal.” – olvasható a napilap internetes kiadásában.
A Népszava kitért az ellenzék véleményére is, amelyből szól az idézet:
“– A koncepció két valódi oka a bírói önkormányzati rendszer megszüntetése és egy “kormányhoz hű helytartó” kinevezése 9 évre – közölte a szocialista Bárándy Gergely. Mint mondta, a javaslatok a fékek és ellensúlyok lebontásának előterjesztései, a kormány hatalomkoncentrációjának ugyanis az a célja, hogy a kinevezett lojális vezető egy személyben hozhassa meg a legfontosabb döntéseket. Bárándy szerint az Orbán-kormány műve bevégeztetett, január 1-jétől nem marad olyan országos szerv, amelynek élén nem a “komisszárjai ülnek, jól bebiztosított pozícióban”.
– Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta: a törvénycsomag semmivel sem gyorsítja meg a perek időtartamát, így nem állja meg a helyét az Orbán-kormány érvelése a törvényjavaslatok céljait illetően. “Amikor független intézmények élére kell valakit kinevezni, akkor a kormányfő személyzeti gyakorlata kizárólag a lojalitásról szól” – mutatott rá, példaként pedig a Médiatanácsot, illetve az ÁSZ-t említette.”
A teljes írást a Népszava online kiadásában olvashatja el.
Kép forrása: www.nol.hu