Az adatok cáfolják a Fidesz győzelmi jelentését
A foglalkoztatási statisztikák közötti jelentős eltérések egyik fő okára mutattak rá a KSH és a GKI nemrégiben végzett, célirányos felmérései: arra kerestek választ, ténylegesen hány magyar állampolgár dolgozik, illetve él tartósan külföldön. Erről nálunk semmilyen hivatalosan elérhető adat, nyilvántartás nincs, így a most ismertetett számok több vitatott kérdésre is választ adnak.
Az adatok cáfolják a Fidesz győzelmi jelentését

Aligha lépte át a közvélemény ingerküszöbét, hogy a Fidesz a napokban a foglalkoztatási adatok meghamisításával vádolta meg az MSZP-t, pedig a már megszokott kormánypárti taktika – ha nem tudsz érvelni, támadj – mögött ezúttal figyelemre méltó fejlemények állnak. A rovatunkban is többször írtunk arról, hogy egyre növekvő ellentmondás feszül a KSH által vezetett foglalkoztatási statisztika és a cégek adatszolgáltatásán alapuló alkalmazotti létszám, valamint a gazdasági makroadatok alakulása között. Miközben Orbánék győzelmi jelentésként tálalják a KSH szerint növekvő foglalkoztatottságot és a kormányváltás óta 130 ezres emelkedésről beszélnek, aközben a gazdaság romló teljesítménye és a visszaeső beruházások mellett az alkalmazotti létszám több tízezerrel csökkent.



A két mutató trendje közötti különbség 2011 eleje óta folyamatosan növekedett. Valami nyilvánvalóan nem stimmelt, és az eltérést a szakemberek egyrészt a közmunkával, másrészt a felmérések eltérő módszertanával magyarázták. A KSH ugyanis a lakosság egy adott hányadának megkérdezésével gyűjti a foglalkoztatási adatot, azt tudakolva, ki végzett az előző héten legalább egy óra fizetett munkát, ezzel szemben a kiválasztott cégek arról nyilatkoznak, hányan dolgoztak náluk az előző hónap nagyobb részében. Első ránézésre is látszik, hogy nem ugyanarról van szó, és a lakossági eredmény jóval többet mutat, mint a vállalati felmérés.



Az eltérésnek csak egy részére ad magyarázatot a felturbózott közmunka, és a hozzáértők azt feltételezték, hogy a különbözet nagyobbik hányada a külföldi munkavégzésből származhat. Ha ugyanis valaki a családból külföldön dolgozott, a megkérdezett nyugodtan mondhatta, igenis végzett legalább egy óra munkát, a teljes foglalkoztatási statisztikában tehát megjelenik. Az így szerzett adat tehát hiteles, nem manipulált, viszont nem korrekt, mert nem a valós hazai munkaerő-piaci helyzetet tükrözi, holott a fideszes propaganda úgy állítja be. A KSH megtehette volna, hogy az ebből eredő különbséget egyedi kutatással feltárja, de ezt eddig nem tette meg, így aztán konkrét számok híján maradt a politikai pártok közötti ellenőrizhetetlen számháború.

 

A teljes cikket a 168 Óra Online-on olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
3    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.