Ennél is aggasztóbb, hogy a 30 év alatti felnőtteknél ez az arány 48 százalék. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet kutatásából.

2012 elején a hazai felnőtt lakosság 19 százaléka tervezte azt, hogy rövidebb, hosszabb időre, esetleg végleg külföldre költözik. Az időleges kivándorlást tervezők aránya egyre nő – tavaly a magyarok egyhatoda, most már az egyötöde akar kimenni -, hagyományos célországaik Ausztria, Németország, Anglia. A végleges kinti letelepedést fontolgatók aránya folyamatosan 7 %, célországaik az USA, Kanada és egyéb országok. „A részletekről, például az okokról, vagy hogy ezekből a tervekből mi realizálódik, netán a külföldön munkát vállalók további sorsáról nem tudok sokat mondani, hiszen ez csak egy 1000 fős minta alapján felvillantott kép” – mondta el lapunknak Sík Endre szociológus, migrációkutató.

Minél fiatalabb, illetve minél szakképzetlenebb valaki, minél kilátástalanabb az egzisztenciája, annál nagyobb a vágy benne a külföldre távozásra: ilyen helyzetben vannak az érettségizettek, munkanélküliek, fiatal felnőttek, romák. Legkirívóbb, hogy a 18-29 évesek fele, valamint a Jobbik szavazók harmada tervez külföldre távozást. „Ez nincs összefüggésben a jobbikosságukkal, ők azért mennek el, mert a Jobbik szavazótáborában aránylag több a fiatal, a vidéki és a férfi, tehát pont azok, akik általában is leginkább elmennének” – vélekedik Sík Endre. Hozzátette: a külföldi magyar munkavállalók többnyire nem a saját szakmájukban helyezkednek el, inkább pénz- és tapasztalatszerzés céljából mennek ki, és csak kisebbik részük az, aki a karrierjét külföldön tudja elkezdeni.

Egy MTA-kutatás 2010-ben azt derítette ki, hogy a magyar középiskolásoknak alig 39 %-a képzeli csak Magyarországon a jövőjét, míg az egyetemisták 61 %-a szeretne itthon maradni. Azóta ezek az arányok vélhetően rosszabbodnak, különösen, ha figyelembe vesszük az újdonsült oktatási törvények hatását is: a budapesti Radnóti Gimnázium végzőseinek 60 %-a például nemrég úgy nyilatkozott: ha nem veszik fel nappali, államilag finanszírozott képzésre, akkor külföldön tanul tovább, ahol tárt karokkal fogadják.

„Az internet korában már egy új, kozmopolita, nyelveket beszélő nemzedék nőtt fel, amely nem olyan, amilyenről a jelenlegi politikusaink gondolkodnak. Ezt a rohamosan növekvő távozási szándékot én rendkívül veszélyes dolognak tartom a mi országunkban, ahol a legutóbbi, Ifjúság 2008 kutatás idején ez a kérdés még egyáltalán nem merült fel jelentős tényezőként” – vélekedik Szabó Andrea szociológus, ifjúságkutató. „Nagyon időszerű lenne az újabb nagyszabású ifjúságkutatás, az Ifjúság 2012 – folytatja -, mert mindaz, amit 4 évvel ezelőtt mértünk, ma már tárgytalan. Most látszik, hogy a gazdasági válság és az azt követő politikai és legitimációs válság teljesen átírta a mindennapok világát, de sajnos nincsen politikai akarat arra, hogy ez a kutatás megvalósuljon. Úgy tűnik, a Fidesz sajnálatos módon lemondott az ifjúságról.”

Szabó Andrea hallgatókkal összefogva nemrégiben végzett el egy országos egyetemista-kutatást, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a fiatalok a tervezhetetlenséget, a létbizonytalanságot, a jövőkép hiányát tartják a legnagyobb problémának. „Ha egy országban nincs jövő, akkor nincs jelen sem. Ilyenkor kezdenek el a politikusok a múlttal foglalkozni, amikor nem tudnak mit mondani a jövőről. Elkezdődik a társadalom magába fordulása, „dicső” múltba révedése: nem a demokráciát erősítjük, hanem inkább visszanyúlunk a két világháború közötti időszak autoriter berendezkedéséhez, ami tudjuk jól, hova vezet” – figyelmeztet a szociológus.

Szabó Andrea hangsúlyozza: felnőtt egy új nemzedék, egyrészről a critical mass generáció, másrészről a kurucinfo nemzedék. Össztársadalmi szinten a Jobbik a második helyen áll a Fidesz után, viszont az egyetemisták körében a szélsőjobboldali párt az első helyezett (32 %), az LMP a második (29 %), a Fidesz csak a harmadik (25 %), s a maradék pártok együtt 13 %-os támogatottságúak. Van olyan vidéki egyetem, ahol 70 %-on áll a Jobbik. A kutató hozzáteszi: az erőviszonyok a valóságban még rosszabbak, mivel az LMP-sek tábora jellemzően demokratikus gondolkodású, erőszakellenes, míg a jobbikosok sokkal radikálisabbak, aktívabbak, agresszívebbek.

A teljes cikket az atv.hu-n olvashatja el.