A kormányfő két táborra osztja a politikusokat: vannak, akik szerinte egyenesen, őszintén, nyíltan beszélnek a problémákról és a valóságról, még akkor is, ha ezzel a politikai korrektséggel, a PC-vel mennek szembe. Ő magát is ilyen politikusnak tartja. „Én nem vagyok populista, mindössze a lehető legnagyobb mértékben próbálok egyenesen, egyértelműen beszélni az emberekkel” – mondja magáról. És szerinte vannak azok az emberektől régen elszakadt elitista politikusok, akik nem akarnak, nem mernek szembenézni a valósággal, ezért is veszítik el aztán a szavazók bizalmát. 

Orbán szerint a politikai korrektség „egy olyan taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől és az őszinte beszéd lehetőségétől is”. Az orbáni politika egyik alapja a kommunikációs fronton éppen ez: azt üzenni, hogy a magyar kormányfő egy úttörő, innovatív elme, aki szembemenve az európai elittel, tabukat döntöget le, így oldva meg megoldhatatlannak tűnő problémákat, legyen szó a bevándorlásról, biztonságpolitikai vagy éppen gazdaságpolitikai kérdésekről. „Persze a fontos emberek fontos klubjaiban csak fintorognak, nekik ez túl faragatlan, érdes és földszagú” – Orbán így írja le, milyen nehéz a „fontos emberek” klubjában a nép egyszerű gyermekének az egyenes beszéd. 

Az az illiberális államideál, amelyben Orbán hisz és amelynek kiépítésén évek óta lázasan dolgozik, ugyan valóban lerombol bizonyos dolgokat, de ezek sokkal inkább alapértékek, mintsem tabuk. Sokkal több közük van az ízléshez és a szellemi színvonalhoz, mint a tabukhoz. Abban persze nem hazudik a rezsim, hogy ezek a dolgok le lettek rombolva. Ma már egyáltalán nem kínos, ha a köztelevízióban egy olyan rasszista exrendőr szakérti meg a világ nagy biztonságpolitikai kérdéseit, aki mögött sem elméleti, sem gyakorlati tudás nincsen, viszont remekül tud alkalmazkodni a kormányzati propagandához. Az sem számít szalonképtelennek már, ha egy vezető kormánypárti politikus provokációnak és színjátéknak nevezi, ha egy nyilvánvaló idióta megver egy nőt az utcán, csak azért, mert nem tetszik neki, hogy turistának nézik, és angolul szólnak hozzá. Ma már az is belefér, ha egy országos kereskedelmi televízió híradója állítja, hogy Soros György meg akarta volna ölni a saját anyját.

A teljes írás az Indexen olvasható.