A szuverenitásért folytatott küzdelemről szónokolt, miközben éppen az ő politikája szűkíti Magyarország pénzügyi, gazdasági, diplomáciai mozgásterét. Az államadósság elleni küzdelemről ordibált, holott huszonkét hónap alatt Orbán növelte Magyarország adósságát.

Orbán nemzeti színekbe csavarja politikáját, valójában azonban az állandó konfrontációval hátrányba hozza nemzetét. Kisajátítani próbálja a “legyen béke, szabadság és egyetértés” gondolatát, közben pedig pontosan ezeket az értékeket dobja sutba.

 A miniszterelnök nem egyszerűen kettős beszédet alkalmaz. Az a kisebb baj lenne. Valójában azonban arról van szó, hogy megpróbálja becsapni tárgyalópartnereit. Mosolyog, mikor kezet fog velük, majd kígyót-békát kiált rájuk, mikor hátat fordítanak. Orbán képtelen megérteni, hogy az internet világában minden egyes szava azonnal eljut Európa vezetőihez és médiájához. A miniszterelnök, aki ezúttal már Európa önjelölt vezetője szerepében tetszelgett, nyilván szívesen ráküldené az egész glóbuszra a Médiatanácsot, azonban erre nincs módja. Így azok a fránya lapok minden szavát hűen közölhetik.

 Van azonban még egy ennél is nagyobb baj. Orbán Viktor lenézi a magyar népet, a magyar választókat. Még saját híveit is. Lenéz minket, amikor azt hiszi, hogy nem vesszük észre a kettős beszédet, meg a nettó hazugságokat. Nem tiszteli az embereket, csak használja őket. Csak a szavazat és a pénz kell az országtól, hogy a hatalma felépüljön és megmaradjon. Egyébként pedig birkának tekinti az állampolgárokat.

 Amikor kormányváltásról és a negyedik köztársaságról beszélünk, akkor elsősorban ezt a szemléletet akarjuk leváltani. A változás azzal kezdődik, hogy komolyan vesszük az embereket és kellő alázattal viszonyulunk ahhoz a feladathoz, hogy a választópolgárok képviseletére szegődünk. Ez a kiindulópontja minden egyébnek. A nemzeti politika első lépése, hogy tiszteljük a polgárt, tiszteljük a nemzet tagjait.

A teljes írást az mszp.hu-n olvashatja el.