A meglévő és az épülő paksi atomerőművet és környéküket különleges gazdasági övezetté nyilvánította, és ezzel elvette az „ellenzékivé” lett város 6-7 milliárdos adóbevételét a kormány. A pénzről a fideszes vezetésű megyék dönthetnek, a városi a futballcsapat működtetése is veszélybe kerülhet.

A gödi Samsung-gyár és a hozzá tartozó iparterületek „elcsaklizása” után egy újabb aranytojást tojó tyúkot nyilvánított különleges gazdasági övezetté augusztus 15-én hatályba lépő rendeletében a kormány. Ezúttal a paksi atomerőmű egyes és kettes blokkjának helyszínei, valamint az ezeket kiszolgáló létesítmények számítanak „különlegesnek”. Ez annyit jelent, hogy az általuk megtermelt iparűzési adóbevételt nem az adott önkormányzat, hanem a kormány által kijelölt megyei közgyűlések kapják, és dönthetnek a pénz elosztásáról. Mind Göd, mind Paks esetében körülbelül nagyjából 6-7 milliárd forintról van szó, aminek egy részét ráadásul az adott megyei önkormányzat a saját működési költségeinek finanszírozására használhatja fel.

„Sejtettük, de nem tudtuk” – nagyjából ezzel a kitekert idézettel jellemezték az általunk megkérdezett paksiak, hogy nem érte őket egészen váratlanul a kormány döntése, amelynek értelmében különleges gazdasági övezetté nyilvánították nemcsak a leendő – vagyis adóforintokat jelenleg még nem igazán termelő – Paks-II beruházással összefüggő, hanem a már meglévő atomerőművet és a kapacitása fenntartását elősegítő ingatlanokat is. Augusztus közepétől így az idén éppen fél évszázados jubileumát ünneplő Paks-I adóforintjairól is a fideszes vezetésű Tolna megyei közgyűlés dönthet, gyakorolva a feladat-, és hatásköröket. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a paksi övezetben keletkező adóbevételek 62,5 százaléka Tolna, 37,5 százaléka pedig Bács-Kiskun megyének jár: a két megyei közgyűlés ennek legfeljebb három százalékát saját működési költségeire fordíthatja, 17 százalékát megyei önkormányzati projektekre költheti, a többi pénzen pedig az gazdagsági övezet működésével „érintett”, a kormányrendeletben felsorolt több tucat Tolna és Bács-Kiskun megyei település osztozhat majd – beleértve például a Pakstól majd’ 100 kilométerre lévő, fideszes vezetésű Dombóvárt is.

Hogy mennyi marad mostantól Paksnak, egyelőre kérdéses. Ha a gödi példát követik az ő esetükben is, amely az átsorolás után korábbi adóbevételeinek mintegy kétharmadát veszítette el, akkor nagyjából évi kétmilliárd forint juthat nekik a korábbi hat-hét milliárd helyett.

– Fideszes ellenfeleink már a választási kampányban azzal riogatták a város lakosságát, hogy ha nem ők nyernek, akkor a település elveszíti majd az iparűzési adóbevételeit. Ennek ellenére a képviselő-testületbe kétharmados többséggel kerültek be a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei, köztük jómagam is, vagyis a paksiak úgy gondolták: a város jobb működtetése érdekében még azt a kockázatot is megéri vállalni, hogy valóban elvonják a településtől – meglehetősen igazságtalanul – az eddigi iparűzési adóbevételeket – mondta lapunknak a szocialista Heringes Anita leendő ellenzéki polgármester, aki októbertől foglalhatja majd el a széket.

Hozzátette: amint csütörtök reggel értesültek arról, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, kérték Szabó Péter jelenlegi fideszes polgármestert, hogy hívjon össze rendkívüli testületi ülést. A polgármester erre azt válaszolta, hogy jövő hét keddig nem ér rá, s nem is tartózkodik a városban. Szabó Pétert mi is kerestük, felajánlva, hogy reagáljon a hírre, ő azonban megkeresésünkre nem válaszolt. A helyiektől úgy tudjuk: neki regnáló polgármesterként nem igazán lett volna ínyére, hogy elvegyenek a településtől 6-7 milliárd forintot, ami a 19 milliárdos költségvetésű Tolna megyei város büdzséjének mintegy harmada.

Az ellenzék szerint egyébként eddig nem túlságosan jól gazdálkodott a fideszes vezetésű város a beérkező iparűzési adóforintokkal. Bő négy évvel ezelőtt, a ciklus elején újították fel ebből a pénzből a központi parkot, de azóta leginkább – ahogy Heringes Anita fogalmazott – elfolyt az összeg jó része, s jóléti beruházásokat nemigen látott belőle a település. Közölte: nem ismerik egyelőre minden részletében a város anyagi helyzetét, de jelenlegi önkormányzati képviselőként azzal tisztában van, hogy a bevételek jó része működésre megy el. A város finanszírozza például a paksi futballcsapatot, és büszkék rá, hogy a Ferencvárossal ellentétben náluk nincsenek idegenlégiósok, így is sikerült a tabella második helyét megszerezniük. Vagyis, ha nem lesz elég pénze a városnak, akár még a futballcsapat működtetése is veszélybe kerülhet. A megválasztott polgármester a közösségi oldalán arról is írt: nemcsak rendkívüli ülést kezdeményeznek, de Lázár János miniszterrel is fel akarja venni a kapcsolatot a leendő városvezetés.

– Eddig is elvehették volna az adóbevételeket Pakstól, de nem tették, csak azt követően, hogy a korábbi fideszes városvezetés helyett az ellenzékre szavaztak a helyiek. Ezért azt gondolom, hogy ennek a döntésnek politikai íze van – fogalmazott lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke.

„Még a település nevét se írjuk le”

Megkerestük több olyan város polgármesterét, ahol jelenleg is működnek jelentős, vagyis 5 milliárd forintnál több iparűzési adót fizető állami cégek, azt firtatva, vajon nem félnek-e attól, hogy ők lesznek a kormány következő „kiszemeltjei”. Mindegyikük azt kérte, hadd ne kelljen erre a kérdésre válaszolnia, és még a település nevét se írjuk le, nehogy ötletet adjunk egy következő „einstandhoz”. Abban azonban a legtöbben egyetértettek: a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással a rendeleti kormányzás időszakában egyetlen éjszaka bármiről egy tollvonással dönthet a kormány, akár úgy is, hogy nemcsak fejlesztés alatt lévő beruházást nyilvánít különlegesnek, hanem a már régóta működőket is. Hiszen ezt tette Paks esetében is, ahol a különleges övezetet kiterjesztette a „meglévő kapacitás fenntartását elősegítő ingatlanokra” vagyis az ötven éve működő atomerőműre is.

Több településvezető egyetértett Gémesi Györggyel abban, hogy Paks esetében politikai döntésről lehet szó, hiszen a nagy beruházásokkal érintett fideszes vezetésű Székesfehérvár vagy Debrecen esetében eddig nem látták célszerűnek különleges gazdasági övezetek létrehozását. Göd ügyében is akkor született meg a döntés, amikor a város korábbi ellenzéki polgármestere, Balogh Csaba „beleállt” a Samsung beruházás elleni küzdelembe, sőt, maga a különleges gazdasági övezetről szóló 2020. évi LIX. törvény is azért született meg, hogy el tudják terelni az adóbevételeket a településről a fideszes vezetésű Pest megyéhez. Ugyanez történik most, négy évvel később az ellenzékivé lett Paks esetében is.

Forrás: Népszava