Forrás: Image by Alexas_Fotos  https://images.app.goo.gl/bNoLfsYWUHt5JzYU6

Európai átlagban 10-ből 8 fogyatékkal élő nő elszenvedett már testi-, gazdasági-, érzelmi- vagy szexuális abúzust, de Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet. Erről is beszélt a KézenFogva Alapítvány ügyvezető igazgatója, Pordán Ákos a Szociális Szolgáltatások és az idősek ellátása című találkozón. A volt köztársasági elnök felesége, Göncz Árpádné 100. születésnapjára szervezett emlékkonferencián megjegyezte: „Zsuzsa néni” elsősorban azokon akart segíteni, akik még kérni sem tudnak, ezért is hozta létre a KézenFogva Alapítványt. Elmondta, jelenleg óriási lakhatási problémával küzdenek a fogyatékkal élők, a fővárosban elérhetetlenek az otthonépítésre fordítható uniós források. Az alapítvány ezen úgy próbál enyhíteni, hogy lakásokat bérel számukra, jelenleg 9 ilyen 2-3 fős otthont működtet.

– Gondozási, és ellátórendszeri válság van Magyarországon –

erről már Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke beszélt.

A fogyatékkal élők számára működtetett támogatói szolgálatot 12-13 ezer ember tudja igénybe venni, miközben a jogszabályok alapján jogosultak száma 130 ezer fő.

Róluk semmilyen információja nincs az államnak.

Sok idős ember pedig nem tudja kivárni, hogy állapotának megfelelő ellátáshoz jusson, meghal, mielőtt bekerülhetne egy nyugdíjas otthonba.

Meleg Sándor megjegyezte azt is: annyi idős van várólistán, ahány hely összesen van az egyébként telített nyugdíjasotthonokban. Jellemző az is, hogy

miközben 200 ezer forint körül van az átlagnyugdíj, az idősotthonok többségében 400-500 ezer forintot kell fizetni a teljes havi ellátásért.

Kijelentette: a hazai szociális rendszer állapotát jól mutatja, hogy egyre inkább terjed a „feketegondozás”, és az illegálisan működő intézményhálózat, miután az alacsony fizetések és a rossz munkakörülmények miatt elhagyják a pályát a szakemberek. Ám ezek leleplezése senkinek nem áll érdekében.

Ezzel összefüggésben az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre példaként a feleségét említette, aki egy borsodi szociális intézmény vezetője. Hat falu társulásában működik a hálózat, és elsősorban idősek ellátásával foglalkoznak. Mint mondta, feleségének 5 diplomája van, így kap intézményvezetői munkájáért nettó 350 ezer forintot. Kollégái, több, mint 30 éves szakmai múlttal és tapasztalattal nettó 230 ezer forintot visznek haza.

Korózs Lajos szociológus, a szocialisták alelnöke a kormánynak a szociális témához való hozzáállásáról beszélt. Felidézte, hogy 2017-ben, amikor a svédországi Göteborgban összegyűltek az állam- és kormányfők, és a szociális csúcstalálkozón aláírták a Szociális Pillér nyilatkozatot, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: minden országnak megvan a maga szociális modellje, amelyet egyik tagállam sem szeretne megváltoztatni. Kifejtette a kormányfő, hogy a magyar modell sikere a munkaalapú társadalomban, a rugalmas munkaerőpiacban és a migránsok nélküli, teljes foglalkoztatottságban rejlik. Ezzel összefüggésben a szocialista politikus megjegyezte:

munkaügyi statisztikák alapján 125, úgynevezett harmadik országból vannak itt munkavállalók, a szociális ellátórendszerben a munkaerőhiány miatt már fülöp-szigeteki és thai nőket is kénytelenek alkalmazni az intézményvezetők.

Közben a falugondnoki képzést elvégző dunántúli munkavállalók Ausztriába járnak át, Burgenlandban a napi- és szakellátásban dolgozók többsége magyar.

Az édesanyja tiszteletére tartott eseményen Göncz Kinga volt szociális miniszter, egykori Európai Parlamenti képviselő is felszólalt. Mint mondta: az Európai Unió alapelve az volt, hogy az az ország, amelyik szabad akaratából a közösség tagja akar lenni, önként vállalja azt is, hogy együttműködik az európai politikában. Magáénak tekinti azokat az alapelveket, amelyek egy működő demokrácia feltételei, és amelyek nem a gyanakvásra, hanem a bizalomra épülnek. Az, hogy az Európai Unió visszatart most forrásokat Magyarországtól, éppen annak köszönhető, hogy ez a bizalom megsérült.

Forrás: Népszava