A lefelé törekvő ország
Nemrég megtudtuk, milyen a gyermekeink helyzete most. Immár pontosan tudjuk azt is, milyen volt három évvel ezelőtt. „Az elmúlt nyolc év” végén. Röviden: drámai volt, és még sokkal drámaibb lett. A gyerekszegénység ma súlyosabb, mint bármikor a rendszerváltás óta.
A lefelé törekvő ország

Az UNICEF Magyar Bizottsága a Tárkival közösen tavaly november és idén január között mérte föl a magyarországi állapotokat, és februárban tette közzé a kutatások eredményét. Erről mi is beszámoltunk (Minden második gyerek nélkülöz). Most, április elején jelent meg az UNICEF által felállított Kutatási Központ 2009–2010-es adatokra épülő nemzetközi kutatásának átfogó beszámolója, amely lehetőséget ad rá, hogy a magyarországi adatokat elhelyezzük térben és időben.

 

A drámaiság relatív. Gyerekek százmilliói élnek a világban sokkal súlyosabb nyomorban, mint akiknek a helyzetével ez a kutatás szembesít. Ez ugyanis a világ 35 fejlett országát fogta át. Az Európai Unió 27 tagállamát, az EU-n kívüli jómódú európai országokat (Svájc, Norvégia, Izland), az Európán kívüliek közül pedig az Egyesült Államokat, Kanadát, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot.

 

Az adatfelvétel idején a jövedelmi viszonyok alapján a magyarországi gyerekek tizedrésze számított relatíve szegénynek, és az ő fejükre jutó jövedelem 11,7 százalékkal maradt a szegénységi küszöb alatt. Az első adat a többiekéhez képest közepes, a második kifejezetten jó. Csak hát minden szegény a saját országához képest az. Az a gyerek számít szegénynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az adott ország statisztikai középértékének (mediánjának) a felét. Luxemburgban nagyjából ugyanolyan arányban élnek ilyen értelemben szegény gyerekek, mint Magyarországon, csak többször annyi pénzből. Ettől persze ők még ugyanúgy érzik a szegénységet, a hátrányt, a megfosztottságot. Az ugyanakkora vásárlóerővel rendelkező gyerek Magyarországon pedig nem érzi. Az érzés, a relatív helyzet nagyon fontos, de persze az sem mellékes, hogy a luxemburgi szegény gyerek tanulásának, egészségének objektív feltételei mégiscsak sokkal inkább adottak, mint a magyarországi szegény gyereké. Magyarországon olyan gyerek is nélkülözheti a normális gyermeki lét feltételeit, aki nem számít szegénynek, Luxemburgban pedig az a gyerek is szegénynek számíthat, akinél ezen feltételek egyike sem hiányzik. Ezért kell a relatív és az abszolút mutatókat együtt kezelni.

 

A teljes cikk a nol.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    +    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.