A 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben beígért „rezsi stop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4%-os volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat – írja a Policy Agenda.

Az elemzés rámutat, hogy a villamosenergia ára három tételből áll össze. Egyrészt az adóból (amelyet nem csökkentett a kormány, mivel ez közvetlen költségvetési bevétel kiesést okozott volna), másrészt az ún. rendszerhasználati díjakból, harmadrészt az energiaárból. Utóbbi kettő a lakosság esetében hatósági áras, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban csökkenteni tudta.

A kormány amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.

A cikk folytatását a 168 Óra Online-on olvashatják el.