„Semmi olyan információ nem került a birtokunkba, amitől megnyugodhatnánk, úgyhogy továbbra is élnek azok az akciók, amiket eddig meghirdettünk.” Így összegezte Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a pedagógus sztrájkbizottság és a kormány képviselőinek tegnapi tárgyalását. Mint mondta, világossá vált, hogy az idén biztosan nem lesz béremelés, de a többi sztrájkkövetelésben sem volt előrehaladás. A köznevelési államtitkár több mint két hónap után ült ismét tárgyalóasztalhoz a pedagógus szakszervezetekkel és csak arról állapodtak meg, hogy a tervek szerint november 26-a után ismét találkoznak.
November 7-e tehát nem lesz pirosbetűs ünnep az érdekképviseleteknek. Ezt erősítette meg Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke, amikor arról számolt be, nem teljesült a szakszervezetek elvárása, a 45 százalékos béremelés. Azt a választ kapták rá, hogy az idén nem lesz semmilyen béremelés, majd részletes elemzést kaptak arról, amennyiben az uniótól érkezik pénz, akkor melyik évben hány százalékkal fogja megközelíteni a diplomás átlagbér 80 százalékát a pedagógusok bére. A többi sztrájkkövetelésben nem történt előrehaladás, sem a tanítással lekötött 22 kötelező óra megállapításában, sem az oktatást segítő dolgozók béremelésében. Halvány ígéretecskét kaptak csak arra, hogy negyedik sztrájkkövetelésükben elmozdulhat a kormány, abban, hogy a pedagógiai asszisztensek és az óvodai asszisztensek ne legyenek beoszthatóak 40 órában. Komjáthy Anna megjegyezte, ezt egyszer már megígérték nekik, de az ügyben azóta sem történt semmi.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arról beszélt, az eddigiekkel szemben haladásnak számít, hogy a kormány nem 2027-re, hanem már 2025 januárjára tervezi, hogy a pedagógusok fizetését a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára emeli. A kormány 2030-ra vállalta, hogy ezt indexálja. Beszélt a részletekről is: jövőre a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 64,7 százaléka lenne, 2024-ben körülbelül 72 százaléka, 2025-ben pedig meglenne a 80 százalék. Az államtitkár azt nem tudta megmondani, hogy 2023. január elsejétől pontosan milyen béremeléssel számolhatnak majd a tanárok. Komjáthy Anna szerint legrosszabb esetben 10 százalékkal kalkulálhatnak, az európai forrásokkal a legjobb esetben 20 százalék is lehet a jövő évi béremelés mértéke, ami szerinte a gyakorlatban azt jelentené, hogy az infláció miatt „nem csökken a tanárok fizetése, de nem is emelkedik. Hozzátette: „ez nem fogja megállítani az elvándorlást” a pedagóguspályáról.
Totyik Tamás szerint azért mégis csak történt elmozdulás a kormány részéről, hiszen 2021-ben az első sztrájktárgyaláson még az volt a kormány javaslata, hogy 200 ezer forint cafetériát és 30 ezer forint könyvvásárlási utalványt kapjanak a pedagógusok, de cserébe felejtsék el a sztrájkköveteléseket. A mostani ajánlat azt jelenti a szakszervezetek számára, hogy a kormány kezd meghajolni a társadalmi nyomás előtt. Azt is megtudták a tárgyaláson, hogy a kormány gondolkodik a pedagógus-életpálya átalakításán. A szakszervezetek nagyon kíváncsiak arra, a jogszabályi változások mit fognak jelenteni. Azt sejtették, hogy a kormány egy drasztikusabb béremelést nem akar „ingyen” adni, ehhez komoly átalakítást tesz hozzá.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról beszélt, hogy semmi olyan információ nem került a birtokukba, amitől megnyugodhatnának, úgyhogy továbbra is élnek azok az akciók, amiket eddig meghirdettek.
A következő sztrájktárgyalásra november 26 után lesz.
Ezek után érdemes emlékeztetni rá, hogy miután Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár – mintegy két hete – egyeztetésre hívta a pedagógus sztrájkbizottság képviselőit, sokan találgatták, mi várható a tárgyaláson. Arról, hogy a PSZ és a PDSZ milyen kérdésekkel készült, és mit várt tőle, itt olvashatnak.
A Tanítanék azt vetette fel: „a pedagógusok kitartó tiltakozása elérte az első eredményt: a minisztérium ma tárgyal a szakszervezetekkel. Vajon a követeléseinket is teljesíti a kormány, és abbahagyhatjuk a polgári engedetlenséget?”
Jött is válasz szülőktől, pedagógusoktól. A legtöbben amellett voksoltak, ez csak egy költői kérdés, kizárt, hogy bármiben is érdemi előrelépést hozna ez a találkozás.
Voltak, akik arra voksoltak, ez a lépés csak az EU-nak szól, nem a pedagógustársadalomnak, időhúzás, látványpékség. Ha akarták volna, 2015-től már megemelhették volna a béreket akkor, amikor szárnyalt a gazdaság. Az oktatás korszerű átszervezését pedig most is megakadályozta az új kormány hivatalba lépése. Maradt a beszűkült, idejét múlt poroszos modell a korszerű, modern oktatási-nevelési módok helyett. Volt, aki biztatta a szakszervezeteket, volt, aki – abszolút kivehetően ismeret hiányában – meg bírálta őket. Egy szülő arról értekezett: amikor kellett, kinn voltak az utcán, amikor kellett a gyerekeiket nem engedték iskolába. Most a szakszervezeteken a világ szeme, ha ők megalkusznak, akkor már a szülők is tehetetlenek. Volt szülő, aki a pedagógusoktól azt kérte, semmiképp ne adják fel, mert itt már nem csak a bérekről van szó. A csatát végig kell vinni a gyerekeink és az unokáink érdekében.
Eközben kremlinológusokat megszégyenítő igyekezettel próbáltak következtetéseket levonni abból, hogy a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a pedagógusok körében végzett felmérésének eredményét. Pontosabban Maruzsa Zoltán államtitkár és Kisfaludy László helyettes államtitkár írásából, ami a Magyar Hírlapban jelent meg a hétvégén, és amelyben az áll, hogy a válaszok alapján módosíthatják a pedagógusok életpálya modelljét. Azt írták: a munkaterheket csökkenteni lehetne például az adminisztrációs feladatok megvágásával. Emiatt megvizsgálnák, hogy indokolt-e megtartani az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó feladatokat (például a pedagógus II fokozat előírását, az önértékelést). Ezzel könnyíthetnek a szintlépés vagy a teljesítményértékelés jelenlegi kritériumain, sőt, elképzelhető, hogy egy részüket akár el is törölhetik.
Mindez bizonyára könnyítene a pedagógusok túlterheltségén. Csakhogy ezért még mindig nem adnak kenyeret a boltban, és a poroszos, elavult magyar oktatás sem lenne jobb.
Miután pedig a jelek szerint a tegnapi tárgyalás nem hozott kézzel fogható eredményeket, folytatódnak az oktatással összefüggő akciók. Mára az egyházi fenntartású iskolák és óvodák szerveztek tüntetést. Délután ötkor a Deák térről a Bazilikához vonulnak, ahol rövid beszédek is elhangzanak majd. Csütörtökön Zalaegerszegen lesz fáklyás felvonulás az oktatásért. November 18-ára pedig ismét országos sztrájkot hirdetett a PSZ és a PDSZ. A diákok ehhez aznapra ismét felvezető akciót szerveznek. Míg legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek. November 26-án pedig ismét tüntetés, valódi nemzeti konzultáció lesz a Kossuth téren.
