(A fotó nem magyar akkugyárban készült, pexels.com.)

Nemcsak környezetvédelmi és gazdaságpolitikai szempontok miatt aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája, de a foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos a most kialakuló trend – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának múlt heti szakmai rendezvény. Az előadók szerint a kormánynak az akkugyárakkal kapcsolatban van egy világos befektetésösztönzési- és iparpolitikája, viszont teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz.

A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa.

A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó.

A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea. Általában a világban megfigyelhető tendencia a Covid-járvány után, hogy a munkavállalói érdeklődés eltolódott a biztonságos munkahelyek felé. A munkavállalók egyre kevésbé akarnak rossz minőségű vagy nem biztonságos gyárakban dolgozni, ezért sem biztos, hogy sokan szeretnének akkugyárak alkalmazottai lenni – tette hozzá a kutató.

Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt. A munkaszerződésben rögzítik, hogy rákos megbetegedés esetén a munkavállaló előre lemond a perindítás lehetőségéről. Szabadságigényt három héttel előre be kell jelenteni és csak akkor veheti ki a munkás a szabadságot, ha ő maga gondoskodott helyettesről – idézte az előadó az internetes fórumok bejegyzéseit.

A munkavédelem sem megoldott az akkugyárakban: a komáromi SK Battery gyárban egyszerűen nem volt munkavédelmi oktatás bizonyos veszélyes munkákhoz, ezt a kormányhivatal is utólag dokumentálta munkavédelmi vizsgálat során. Munkavállalói forrásokból tudható, hogy más gyárakban is úgy folyik az oktatás, hogy az legyen lepapírozva, a tesztek előtt a megoldókulcsokat is megkapják a vizsgázók. Tehát nem a dolgozók felkészítése kioktatása a cél, hanem az, hogy a cég fedezze magát egy esetleges baleset alkalmával.

A kormány elsődleges kimondott célja az akkugyárak betelepítésével a munkahelyek teremtése – mondta Galgóczi Béla az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója. Egy második cél pedig, hogy a már itt megtelepedett autóipari cégeket ezekkel a beruházásokkal Magyarországon tartsák 2035 után is, amikor Európában megszűnik a belső égésű motorral szerelt gépjárművek gyártása. Ugyanakkor ugyanilyen fontos, hogy a beruházások révén milyen minőségű új munkahelyek keletkeznek – tette hozzá Galgóczi Béla. A jövő szempontjából a humánerőforrás fejlesztése lenne a fontos, egy erős oktatási rendszer keretében. Ezzel szemben a magyar jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít a kutató szerint. A magyar foglalkoztatási törvényeknek már jelenleg is rendkívül rossz a megítélésük Európában a munkavállalók kiszolgáltatottság miatt, ez egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben. A munkaidőkereteket, a túlóraszabályozásokat sehol sem alkalmazzák ennyire extrém módon – tette hozzá. Most a parlament elé beterjesztett vendégmunkás törvénynek is rossz üzenete van, hisz az nem arra épül, hogy a bevándorlás keretében megjelenik a munkaerőpiacon szabad munkaerő. Az egy munkaadóra épülő munkaerő-kölcsönzés is erősíti a munkaválók kiszolgáltatottságát, ez pedig nem csak a fülöp-szigeteki vagy maláj vendégmunkásokra nézve káros, hanem bomlasztó hatással van magyar munkaválók körülményeire is – fogalmazott Galgóczi Béla.

Forrás: Népszava