“A Nagymesterék az önkormányzati választást megelőzően, 2019 nyarán nyerték el a BKV-s tendert. Ekkor a főpolgármester Tarlós István volt, a fővárost a Fidesz totálisan uralta. Nem hihető, hogy Baja Ferencet, aki sem a BKV-ban, sem Budapesten, sem máshol semmilyen pozícióval nem bírt, és Molnár Zsoltot, egy pár százalékos ellenzéki párt budapesti elnökét elég volt megkenni összesen 70 millióval annak érdekében, hogy a Fidesz által irányított fővárosi cégnél behúzzanak egy 10 éves tendert.”
Összefoglaló és a cikk
A politikai korrupció rendszerszintű problémája Magyarországon: a Nagymester ügye
A Nagymesterként ismert F. Zsolt ügyét a magyar politikai korrupció egyik legösszetettebb és legszövevényesebb példájaként tárgyalják a bíróságokon. A történet több szálon futó korrupciós és gazdasági bűncselekményeket tár fel, amelyek a politika és az üzleti élet legfelsőbb köreibe nyúlnak vissza. Bár az ügyészség öt politikust – köztük szocialista és egy fideszes képviselőt – állított bíróság elé, az ügy részletei alapján egyértelmű, hogy a felelősség nem kizárólag, sőt, nem is elsősorban rájuk hárul.
Az ügy lényege
Az ügy középpontjában a közpénzek ipari szintű kiszivattyúzása áll. A módszer lényege az volt, hogy túlárazott állami és önkormányzati projekteket szerveztek, majd a keletkező extraprofithoz a közreműködők – politikusok, nagyvállalatok vezetői és üzletemberek – készpénzben jutottak hozzá. Az így megszerzett pénzeket F. Zsolt, a Nagymester irányítása alatt álló számlagyárak és stróman cégek segítségével készpénzesítették.
A politikai szálak
Az ügyészség által vádlottként megnevezett szocialista politikusok – Molnár Zsolt, Baja Ferenc és Tóth Csaba – a vád szerint vesztegetési pénzeket fogadtak el azért, hogy ne akadályozzák a korrupciós mechanizmus működését. Emellett Jelen Tamás fideszes politikust és Büki László hivatalnokot is megvádolták hasonló ügyekben.
Azonban az ügy részletei számos ellentmondást és kérdést vetnek fel. A vádak szerint a szocialisták megvesztegetésével egy tízéves, több tízmilliárdos BKV-tenderen biztosították a Nagymester cégeinek győzelmét. Az ügy azonban arra is rámutat, hogy az említett politikusok befolyása nem volt elégséges ahhoz, hogy ilyen nagy volumenű projektek lebonyolítását irányítsák.
Ki irányította valójában a rendszert?
Az ügy részletei alapján a korrupciós hálózat nem egy párthoz vagy politikai oldalhoz köthető. A korrupció rendszerszintű probléma, amely a politika és az üzleti élet legfelsőbb köreit egyaránt átszövi. A 2019-es BKV-tender például akkor zajlott, amikor a fővárost a Fidesz irányította. Nem valószínű, hogy az ellenzéki szocialisták önállóan befolyásolhatták volna a döntéshozatalt.
A történet további szereplői – például a T-Systems és a 4iG vezetői, valamint Jellinek Dániel üzletember – szintén fontos szerepet játszhattak a korrupciós hálózatban, mégis csak évekkel később kerültek a nyomozás látókörébe.
A szándékos zavar
A büntetőügy szándékos feldarabolása és az érintett ügyek különböző bíróságokon való tárgyalása azt eredményezi, hogy a teljes kép nem áll össze. A vádlottak között nem találhatók a rendszer valódi irányítói, akik a legnagyobb hasznot húzták a korrupcióból. Az ügyészség eljárása így inkább a figyelem elterelésére alkalmas, mint a felelősségre vonás biztosítására.
Tanulságok
A Nagymester ügye nem csupán néhány politikus bűnösségéről szól. Ez az eset arra világít rá, hogy a magyar közéletet évek óta átszövi a korrupció, amelyre egész iparág épült. Az ügyek szándékos szétcincálása és a figyelem elterelése pedig lehetővé teszi, hogy a rendszerszintű felelősök továbbra is érintetlenek maradjanak.
Az igazi kérdés tehát nem az, hogy néhány szocialista politikust felelősségre vonnak-e, hanem hogy a teljes korrupciós gépezet felszámolására valaha is sor kerülhet-e. A jelenlegi ügyekből ítélve ennek esélye igen csekély.
Ács Dániel
2025. január 13., 05:56
Azzal indult 2025, hogy 5 politikus egyszerre ült le a vádlottak padjára.
Ez már a politikai gengszterizmus vége?
Kicsoda az a bizonyos Nagymester, aki feldobta őket?
Nem számlagyár volt ez, hanem korrupciós üzem.
Ez egy szétcincált, majd tudatosan összezavart ügy.
Az biztos, hogy nem a főszereplők ülnek a vádlottak padján.
Az ügyészség miért tiltakozik hevesen, hogy ne hallgassák meg az ügy kulcsfiguráját?
F. Zsoltnak, a „Nagymesternek” volt egy füzete, amiben pontosan feljegyezte, hogy kinek mikor és mennyi fekete pénzt adott át. Ez a notesz viszont Kínában megsemmisült. Ez hangzott el január 7-én a Fővárosi Törvényszéken, ahol az ügyészség öt politikusra kért letöltendő börtönbüntetést.
Ha ez a közepesen hihető, vígjátékba illő fejlemény – mármint a feljegyzések eltűnése – igaz, akkor sokan lélegezhetnek fel. Ugyanis F. Zsolt noteszében nem csupán pár szocialista és egy szem ismeretlen fideszes politikus,
HANEM TÖBB TUCAT VALÓBAN FAJSÚLYOS NÉVNEK IS SZEREPELNIE KELLETT.
Erős kép
2018 óta foglalkozunk a budapesti parkolás sötét ügyeivel, és 2022 óta nyomozunk F. Zsolt alias Nagymester feltételezett bűnszervezete után. Egy rakás feltáró cikk és videó után most ott tart a történet, hogy ebben a hónapban elindulnak a bírósági tárgyalások.
A kérdés az, hogy a nyomozás és a vádemelés lezárulta után, egy előre láthatóan sok évig elhúzódó bírósági szakasz előtt mondhatjuk-e, hogy közelebb kerültünk az igazsághoz, a felelősökhöz?
OLYAN SZIMBOLIKUS BŰNÜGYEKRŐL VAN SZÓ, AMIKBEN EGYÜTT SZEREPELNEK ELLENZÉKI ÉS KORMÁNYPÁRTI FIGURÁK, AKIK A VÁD SZERINT AZ ÜZLETI ELIT KOMOLY SZEREPLŐIVEL ÖSSZEJÁTSZVA BEÉPÜLTEK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIBE, ÉS ÜZEMSZERŰEN CSAPOLTÁK LE KÖZÖS FORRÁSAINKAT.
Erős kép, ahogy egyszerre öt korrupcióval megvádolt politikus ül egymás mellett a vádlottak padján a Markó utcában. Nem láttunk még ilyet Magyarországon. De aki abban reménykedik, hogy ez már annak az előszele, hogy a politikai gengszterizmus korszaka lecsengőben van, az félő, hogy csalódni fog.
Több mint valószínű, hogy nem a kiterjedt bűncselekmény-sorozat főszereplőire kért 4-6 év letöltendő börtönbüntetést az ügyész.
A vádlottak és a vádak
Tóth Csaba, Horváth Csaba MSZP-s, illetve Jelen Tamás fideszes politikusokat, valamint Büki László hivatalnokot azzal vádolják, hogy kenőpénzért közbenjártak, hogy a Nagymesterhez köthető cég, a SIS Parking Kft. nyerje el a zuglói és az újbudai parkolási tendereket.
Baja Ferenc és Molnár Zsolt szocialista politikusokat pedig azzal vádolja az ügyészség, hogy csúszópénzért cserébe ígéretet tettek, nem akadályozzák, hogy F. Zsolték a Sys IT Kft. nevű cégükkel elnyerjék és felülárazzák a BKV informatikai tenderét.
A vádlottak tagadják bűnösségüket.
A Nagymester
F. Zsolt, a Nagymester, 2009-ig a BKV, később a CBA informatikai igazgatója volt. 2009-ben még a BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene.
A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették.
Viszont rá négy évvel, 2021 nyarán ismét bajba került. A NAV bevetési egysége, a MERKUR kommandósai az ország nyolcvan pontján egyszerre törték rá az ajtót feltételezett bűnszervezetére, amiről azt gyanították, hogy milliárdokkal károsította meg a költségvetést.
Többek között olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a 4iG, az Antenna Hungária vagy a T-Systems.
A győri NAV nyomozói arra jutottak, hogy a bűnszervezet feje a Nagymester lehetett, aki így ismét előzetesbe került.
F. Zsolt egyébként rendőrtiszti főiskolát is végzett. Akik közelről ismerik, úgy írták le, hogy egy egyszerre ezer dolgon pörgő, állandóan ötletelő, mindent megoldó, simulékony ember, aki kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik.
Politikai nézetektől, nemzetiségtől, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül mindenkivel megtalálja a hangot.
Egyik pillanatban még a lába alatt egy táskányi pénzzel a BMW motorján száguld át Budapesten, a következő nap már Kínában vagy épp Indonéziában üzletel.
Egy korrupciós szolgáltatás
Az elmondások szerint az egyik fő szuperképessége az volt, hogy szinte korlátlan mennyiségű készpénzt képes volt nagyon gyorsan előteremteni és megmozgatni. Legyen szó forintról, dollárról vagy euróról.
Márpedig a korrupcióhoz nyomokat nem hagyó készpénzre van szükség.
F. Zsolt bárkit képes volt megkenni. Még azt is, aki nem akarta. Olyan meggyőzően, olyan nagyvonalúan tukmálta a vesztegetési pénzt, hogy még aki eleinte ellenkezett, végül az is beadta a derekát.
SŐT, VÉGÜL A KORRUMPÁLT AZT ÉREZTE, HOGY A VILÁG LEGTERMÉSZETESEBB DOLGA A FEKETE PÉNZ ZSEBRE RAKÁSA, AMIBEN NINCS SEMMI SZÉGYELLNIVALÓ.
Az ipari mennyiségű fekete pénz
A Nagymester, a szuper táskás ember ipari mennyiségben szállította a fekete pénzeket, de a hatóság vádjával ellentétben nem számlagyárat működtetett.
Ahogy az a vallomásokból kiderült, ő valójában egyfajta korrupciós szolgáltatást nyújtott, aminek lényege az volt, hogy túlárazott állami, önkormányzati és egyéb projekteket hozott tető alá.
Majd amikor a kiválasztott cég elnyerte a pályázatot, akkor bizonyos százalékért cserébe abban segített, hogy politikusok, különböző állami vagy államnak dolgozó nagyvállalatok vezetői a bőségesen túlárazott projektekből készpénzben hozzájussanak az extraprofithoz.
Egy vádlott vallomása
Egy példa, amiből érthető lesz a fő tevékenység: a BKV informatika üzemeltetésére kiírt pályázatot 2019-ben a Nagymesterhez köthető proxy cég, a Sys IT Kft. húzta be.
Ez többé-kevésbé egy kamu cég volt, valós munkát nem nagyon végzett benne senki.
(Hogy hogyan nyerhetett el 10 évre egy 40 milliárdos tendert egy ilyen kamucég, az komoly kérdéseket vet fel a BKV vezetése és a főváros kapcsán, de ez majd egy másik cikk témája lesz.)
A Nagymester a Sys alá behúzott alvállalkozónak két giga céget: a T-Systemst (jelenlegi nevén Magyar Telekom) és a 4iG-t. A valós munkát a T-Systems végezte. Így náluk realizálódott a haszon is, és az extra haszon is.
Hogyan szívták le a pénzt?
A vád szerint a Nagymester megegyezett az informatikai nagyvállalat vezérigazgatójával, Kaszás Zoltánnal, hogy a T-Systems különféle kamuszerződéseket köt a Nagymesterhez köthető különböző informatikai cégekkel.
Ezek a cégek számlákat állítottak ki, amiket a T-Systems Kaszás Zoltán utasítására teljesítés nélkül kifizetett, és a pénz máris az F. Zsolt befolyása alatt álló számlákon landolt.
Csak ezt követően jött képbe valamelyik nagyobb számlagyár. Ezekből működött 4-5 különböző, aminek a szolgáltatásait a Nagymesterék felváltva vették igénybe.
A számlagyárak egy bizonyos százalékért cserébe készpénzesítették a számlákon lévő összegeket, és segítettek a 27 százalék áfát is „megcsapni”.
A komplikált procedúra végén a vád szerint a Nagymester mind Kaszásnak, mind az összes többi érdekeltnek, politikusnak visszaosztotta a saját részét.
A GYANÚ SZERINT ÍGY RABOLTÁK KI A BKV-T ÉS MÉG SOK MÁS ÖNKORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMI CÉGET.
Szándékosan szétcincált ügy
A büntetőügyet szándékosan szétdarabolták.
Egyfelől zajlik egy eljárás Győrben. Ez arról szól, hogy F. Zsolt és társai számlagyárat működtettek.
Eközben zajlik egy másik tárgyalás Budapesten, ahol a szocialista politikusokat és az egy szem fideszest, plusz egy hivatalnokot és egy üzletembert vádolnak vesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel.
De zajlik egy harmadik eljárás is. Ahogy a 24.hu feltárta, időközben Jellinek Dániel, az egyik leggazdagabb magyar is vádlott lett, ugyanis kiderült róla, hogy szintén hasznot húzhatott a Nagymester-féle szervezet működéséből.
Egyelőre a három szorosan egybefonódó ügyet három különböző bíróságon vizsgálják, és van olyan szándék, hogy még tovább darabolják az ügyet.
Teljes büntetőeljárási káosz
Teljes büntetőeljárási káosz van kialakulóban, ahol tudatosan gabalyítják addig a szálakat, amíg a közvélemény számára teljesen követhetetlenné nem válik a bűnügy.
Gondoljunk bele, hogy a T-Systems volt vezérét, Kaszás Zoltánt Győrben állítják bíróság elé, miközben Molnár Zsoltot és Baja Ferencet Budapesten egy másik bíró faggatja majd pontosan ugyanabban a BKV-s korrupciós ügyben.
A FELDARABOLÁS ARRA ALKALMAS, HOGY A SZOCIALISTÁKAT LE LEHESSEN VÁLASZTANI, ÍGY A TÖBBIEKTŐL KÜLÖN LEHESSEN TEMATIZÁLNI A SAJTÓBAN MINT „SZOCIALISTA KORRUPCIÓS” ÜGYET.
Életszerű?
A harmadik nagy problémakör, hogy minden jel szerint a korrupcióban érintett legjelentősebb szereplők nem ülnek a vádlottak padján.
A Nagymesterék az önkormányzati választást megelőzően, 2019 nyarán nyerték el a BKV-s tendert. Ekkor a főpolgármester Tarlós István volt, a fővárost a Fidesz totálisan uralta.
Nem hihető, hogy Baja Ferencet, aki sem a BKV-ban, sem Budapesten, sem máshol semmilyen pozícióval nem bírt, és Molnár Zsoltot, egy pár százalékos ellenzéki párt budapesti elnökét elég volt megkenni összesen 70 millióval annak érdekében, hogy a Fidesz által irányított fővárosi cégnél behúzzanak egy 10 éves tendert.
EZ ÍGY NEM ÁLL ÖSSZE.
Az persze igaz, hogy F. Zsolt az elmondások szerint hajlamos volt széles körben megkenni a döntéshozókat. Minél több az érdekelt, fogott, befolyásos személy, annál biztonságosabb az ügylet.
Az is elképzelhető forgatókönyv, hogy a szocialisták megneszelték, hogy folyik ki a pénz a BKV-ból, és megzsarolták a Nagymestert, hogy ha nem fizet, akkor botot tesznek a küllők közé.
De az biztos, hogy ez a biznisz jóval magasabb helyről kapott zöld utat.
TEHÁT NEM ELKÉPZELHETETLEN, HOGY A VÁDBAN LEÍRT VESZTEGETÉS MEGTÖRTÉNT, DE AZT NEHÉZ ELHINNI, HOGY A KÉT SÚLYTALAN MSZP-S MEGKENÉSE ÖNMAGÁBAN ELÉGSÉGES VOLT A KÖZBESZERZÉS LEZSÍROZÁSÁHOZ.
Magasabb szinteken
A BKV informatika egy olyan aranytojást tojó tyúk, amiben Baja Ferencnél sokkal erősebb figurák érdekeltek.
Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy amikor a Nagymestert a hatóságok lekapcsolták, a belügyminiszter, Pintér Sándor legszorosabb bizalmasa, jobbkeze, a volt belügyi államtitkár, Tasnádi László vette át az üzletet, akitől pedig pár hónapja maguk Csányi Sándorék vették át a bizniszt.
Amint említettük, az üzletben olyan gigacégek érdekeltek, mint a Karmelitából gründolt 4iG és a T-Systems.
Nem tűnik hihetőnek, hogy a Karácsony-éra előtt egy ilyen üzletre Baja Ferencnek vagy Molnár Zsoltnak önmagukban komoly ráhatásuk volt.
A 444 tárta fel, hogy a sötét parkolási ügyekben a szocialisták és a Fidesz évtizedek óta összejátszik.
Bemutattuk, hogy Tóth Csaba milyen erőszakosan tartotta markában a zuglói parkolási ügyeket.
De ahhoz, hogy 2017-ben a Nagymesterék minden referencia nélkül egy zsírúj kamucéggel betörjenek egy olyan politikafüggő, monopolizált, zárt piacra, mint a parkolás, nagyon magasról kellett támogatás.
Ne feledjük, amikor Tarlós István 2019-ben 16 feltételt szabott, hogy újra elinduljon a főpolgármesteri posztért, akkor Orbán Viktor 15-re igen mondott, egyre viszont nemet: a parkoláshoz senki sem nyúlhatott.
Ráadásul a Nagymester proxycége, a frissen alapított SIS Parking először a Kocsis Máté (!) által vezetett Józsefvárosban kapott lehetőséget, hogy beszálljanak a parkolási bizniszbe, majd a fideszes vezetésű Újbudán.
És csak legvégül szerezték meg a Tóth Csaba – Karácsony Gergely tandem által vezetett Zuglót.
Nyugodtan kizárhatjuk, hogy ehhez a csodába illő üzleti sikerhez elég volt pár szocialistát megkenni.
Nagyon nehéz elhinni, hogy a megvádolt szocialisták és a teljesen ismeretlen, feltűnően gyenge képességekkel rendelkező fideszes Jelen Tamás olyan politikai hátszelet tudtak biztosítani a Nagymesteréknek, hogy a hozzájuk köthető cégek bejutottak fideszes önkormányzatokhoz, a fideszes vezetésű fővárosi cégekbe, az állami MVM-be és Antenna Hungáriához, és üzletelhettek a Jászai Gellért vezette 4iG-vel.
V. Gergely, az ügy kulcsfigurája
Jellinek Dániel vagy épp a T-Systems vezér, Kaszás Zoltán az eljárás kezdete után évekkel kerültek be a sztoriba, és lett belőlük vádlott. Nem kizárt, hogy a jövőben is felbukkannak eddig rejtőzködő, befolyásos szereplők.
Úgy tűnik, hogy az ügyészség ezt szeretné elkerülni. Ez a keddi tárgyaláson is érzékelhető volt. Az ügyvédek egymás után sorolták, hogy kiket szándékoznak bíró elé idézni tanúnak.
A több tucat név között volt Tarlós István és Karácsony Gergely is. Az ügyész egyetlen tanú, V. Gergely meghallgatása ellen tiltakozott.
V. Gergely korábban ügyész volt, majd vesztegetés miatt börtönbe zárták, ahol a Nagymesterrel közös cellába került, és szövetséget kötöttek.
V. Gergely F. Zsolt szervezetének egyfajta projektmenedzsere, jogi tanácsadója, intézője volt, aki többek között a pályázatokat, szerződéseket készítette elő. Vallomásai szerint szoros kapcsolatot ápolt a Nagymesterrel, és rengeteg ügyletre rálátott.
V. Gergely ellátogatott a keddi tárgyalásra, de az ügyész kérésére kiküldték a teremből. Az ügyész azzal indokolta, hogy V. Gergelyt tanúként nem hallgathatja meg a bíróság, mert ő az egyik elkövető.
Különös érvelés, hiszen egyfelől a vád a „szocialista korrupciós ügyben” egy elkövető, F. Zsolt vallomásán alapszik, és nincs is nagyon sokkal több az ügyészség kezében, mint az ő vallomása.
Másfelől, ha V. Gergely tettestárs, akkor miért nincs ebben az ügyben megvádolva? Miért csupán a győri „számlagyáras” ügyben ül a vádlottak között?
Harmadrészt ki tudhat többet a fenti bűncselekményekről, mint az elkövetők?
A kulcsszereplő
Az ügyész még hozzátette, hogy ők már V. Gergelyt meghallgatták, és szerintük nem mond igazat.
V. GERGELYRŐL A FORRÁSAINK EGYBEHANGZÓAN ÁLLÍTJÁK, HOGY Ő LEHET AZ ÜGY KULCSFIGURÁJA.
Egy kiszámíthatatlan szereplő, aki volt ügyészként a rendszert kiválóan ismeri, és nem csupán történetei vannak, de a szervezet kvázi jogászaként dokumentumokkal rendelkezik.
Az általunk olvasott különböző vallomásaiból egyértelműen kiolvasható, hogy ő tudhatja, milyen nevek szerepeltek a Nagymester Kínában megsemmisült noteszében.
Szétcincált igazság
A büntetőügy jelenlegi formájában számos kérdést vet fel, és egyre világosabbá válik, hogy a teljes igazság kiderítése helyett inkább annak elhomályosítása zajlik.
A szándékos ügyfeldarabolás, a kulcsfigurák kihagyása, valamint a háttérben mozgó gazdasági és politikai érdekek azt eredményezik, hogy a közvélemény nem láthatja át a történetet.
A zavarkeltés célja, hogy ne menjen át a bűnügy valódi jellege, és ne tűnjön fel, hogy a fajsúlyos szereplőket egyszerűen kiírták, eltüntették a sztoriból.
Lásd például a 4iG-t, ahol a nyomozók házkutatást tartottak, a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a szerepük egyértelmű, de a vádlottak között már nem találjuk őket.
A korrupció ipara
A magyar politikai és üzleti elitet az utóbbi 15 évben úgy átszőtte a korrupció, hogy arra egy teljes szolgáltatói iparág épült ki. Ez az iparág számlagyárakkal, strómanokkal, ügyvédekkel, könyvelőkkel, proxycégekkel, pénzszállítókkal, pénzmosókkal és táskás emberekkel működik.
A történet szövevényes, de az alapvető működési mechanizmus egyszerű: a közbeszerzések túlárazása és az így keletkező extraprofithoz való hozzáférés nem csupán egyéni szereplők döntésein múlt, hanem rendszerszinten szervezett gyakorlat.
Következmények nélkül?
Már most megjósolható, hogy ebben a büntetőeljárásban nincs sok esély rá, hogy a teljes igazságra fény derüljön. Az eljárás szervezési módja, a szándékosan szétszabdalt ügyek, a kulcsszereplők kihagyása és a nyomozás feltűnő hiányosságai arra utalnak, hogy a rendszer nem saját magát fogja leleplezni.
Mi következik?
A tárgyalások még hosszú évekig elhúzódhatnak, és mire ítélet születik, az érintett személyek, cégek és politikai érdekcsoportok már rég máshol fognak tevékenykedni.
A közvélemény lassan elveszíti az érdeklődést, a részletek belevesznek az ügyek szándékosan bonyolított hálójába, és a felelősségre vonás helyett a feledésbe merül minden, amit most még lehetséges lenne feltárni.
A kérdés csak az, hogy lesz-e valaha olyan pillanat, amikor ez a rendszer, amely évtizedek óta működik, végre összeomlik.
Forrás: 444.hu