Azt mondta, “nem kérünk az idegenek kéretlen segítségéből (…) azt felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik”. Hamar jött a válasz is: az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint aki ilyet mond, az nem érti a demokrácia lényegét. Elítélték Orbán EU-ellenes retorikáját a lapunknak nyilatkozó ellenzéki politikusok is. A politológus szerint pedig mindez az orbáni “politikai hazárdjáték része”.

Hagyományt teremt a jelek szerint Orbán Viktor azzal, hogy nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a fél világot maga ellen hangolja. Egy éve már alaposan “kiosztotta” Brüsszelt, így tett most is, amikor a hívei előtt egyszer már jól bevált retorikát alkalmazta ismét. Akárcsak 2011-ben, az idei szónoklat fő vonala is a nemzet belügyeibe beleszóló eurokraták és a velük szembeni szabadságharc volt.

Nem sokat késett Brüsszel válasza. Az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso szerint aki a Szovjetunióhoz hasonlítja az Európai Uniót, az nem érti a demokrácia lényegét. Az Olaszországban tartózkodó Barroso véleményét tegnap szóvivője tolmácsolta, miután egy sajtótájékoztatón a Financial Times újságírója felvetette, mit szól az elnök a magyar kormányfő március 15-i ünnepi beszédéhez. Az újságíró felidézte: Orbán a Szovjetunióhoz és a Habsburgokhoz “tűnt hasonlítani” az EU-t.

Erre már reagált a miniszterelnök szóvivője is. Pontosabban Szijjártó Péter csak annyit közölt: a kérdező újságíró félreértett valamit, hiszen az általa hivatkozott kijelentés nem hangzott el. Ha szó szerint nem is, a hasonlat azért megvolt. Orbán az új alaptörvényről szólva ugyanis azt mondta: “nincs szükségünk szamárvezetőre, nem kérünk az idegenek kéretlen segítségéből sem”. Hozzátette: “ismerve a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, azt felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik.”

Emlékezetes, hogy hasonló volt a tavaly március 15-i Orbán-beszéd is. Akkor a miniszterelnök a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – bértapsoló, fizetett statiszták előtt – úgy fogalmazott: “nem hagyjuk, hogy Brüsszelből bárki is diktáljon nekünk”. Hozzátette: “1848-ban nem tűrtük el, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, 1956-ban és 1990-ben nem tűrtük el, hogy Moszkvából diktáljanak, és most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk.”

Kovács Zoltán se sokat finomított Orbán szavain, sőt. Az idei ünnepségről beszámoló La Repubblica olasz baloldali napilapnak nyilatkozó kommunikációs államtitkár azt mondta: “Orbán többsége konzervatív, de Európa-párti. Európa hagyjon fel a magyar valóság torzításával mások belső vagy a baloldal céljai szerint! Máskülönben ez Európa-ellenes reakciókat teremt”. A Brüsszellel való “kemény harc” esetleges végkifejletéről Kovács mindenesetre úgy vélekedett: “tárgyalni fogunk, megoldást találunk”.

A heves külföldi reakciók egyébként ismét bebizonyították: az, hogy a hazai közönség előtt milyen erőteljes, a helyzethez – a nemzeti függetlenséget szimbolizáló ünnepen – “passzoló” üzenetet fogalmaz meg Orbán, kihatással van Magyarország külpolitikájára. Még akkor is, ha tavaly szeptemberben is megismételte Orbán azt, a WikiLeaks-táviratok szerint először 2006-ban elhangzott érvét, miszerint: “ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek: amit csinálok”.

A teljes cikket a Népszava Online-on olvashatja el.